Győr és környéke bemutatása

2020.12.23

Győr és környéke bemutatása

Győr és környéke, a Szigetköz, Pannonhalma, Lébény, Mosonmagyaróvár olyan természeti kincsekkel és épített örökséggel várják a látogatókat, melyek több napos nyugat-magyarországi kirándulásra csábítanak. A térség felfedezésére szánjunk több napot, Győr központi fekvésének köszönhetően kiváló kiindulópontja a környék csillagtúráinak. A kisalföldi megyeszékhely felfedezésére szánjuk legalább két napot, ebből a belvárosban tett vezetett idegenvezetés sétálva 2-3 órát vesz igénybe. A városnézést kiegészíthetjük sétahajózással segwayezéssel, a várost lovaskocsival, kerékpárral is felfedezhetjük. Mosonmagyaróvár és Lébény Győrtől észak-nyugatra található az 1-es út mentén, így e két desztináció 1 napos program keretében felfedezhető. Pannonhalma bár kisváros, annál több szakrális és természeti látnivalót rejt, melyet kiváló gasztronómiával ötvözhetünk a helyszínen, így ez az úti cél is egy egész napos kirándulás.

A leírt úti célok tömegközlekedéssel (vonattal és autóbusszal is) jól megközelíthetők, turistabuszok számára is megfelelő az infrastruktúra. Kerékpárral és motorral is nagy számú turista keresi fel a helyeket, míg az személyautóval érkezőket is kiépített parkolóhelyek várják.

Mindegyik desztináció kiváló infrastruktúrával felszerelt, a látogatókat Tourinform irodák, látogatóközpontok, illemhelyek és étkezési lehetőségek várják mindegyik településen.

A látogatás tematikáját tekintve a szakrális és a szabadidős turizmus hívei is megtalálják számításaikat, természeti, kulturális és épített örökségben bővelkedik a desztináció.

1.

Két keréken Győr környékén: Győr, Lébény, Pannonhalma. A kisalföldi megyeszékhely kiváló kiinduló pontja kerékpáros túráknak, hiszen helyben bérelt vagy saját kerékpárunkkal vonattal érkezve egyből a belvárosból indulhatunk csillagtúrázni kiépített kerékpárutakon a domborzatilag változatos, természeti és épített örökségekben gazdag környék felfedezésére.

Kerékpáros túrára érkezhetünk Győrbe akár közösségi közlekedéssel is, hiszen a Budapest-Bécs vonalon közlekedő vonatok némelyikén kerékpárszállító kocsik is közlekednek. A vasútállomás a kisalföldi megyeszékhelyen a belváros szélén található, egyből a Városháza mögött, ahol a városnéző sétánkat kezdjük.

Győr

Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. Hazánk hatodik legnagyobb vára, közel 130.000 ember otthona. A kisalföldi megyeszékhely gazdasági, oktatási, kulturális központ, a sport fellegvára. A Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Vaskakas Bábszínház mind a város kulturális életét gazdagítják, míg sportsikereiről olyan egyesületek gondoskodnak, mint a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata vagy éppen világbajnok kajak-kenusai.

A város már a római korban is jelentős kereskedelmi, katonai központ volt, a kelta Arrabona nevet tovább használva a római legionáriusok kr. u. 10-ben alapították a központot, ahol castrumot emeltek a mai Káptalandombon található Püspökvár helyén, ahonnét a folyókon való átkelést és Pannónia Provinciát ellenőrizték. A virágzó római időszakot követően az avar megszállás után már a honfoglalás idejében járunk, amikor a Kárpát-medencébe áramló magyar törzsek is kiemelt figyelmet szenteltek a Kisalföld termékeny tájának. Győr városa már Szent István király idején kiemelkedő településnek számított, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Géza fejedelem halála utáni utódlási viszály lezárásaként Koppány vezér felnégyelt teste közül egy Győr városkapuját "díszítette". Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, mely hivatalosan 1271-ben emelkedett városi rangra, amikor V. István királytól kapott városi kiváltságokat, mely jelentősen hozzájárult a hely gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost. A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja, hiszen Bécs előtt Győr volt az utolsó keresztény bástya, így a Habsburgok is kiemelt hangsúlyt fektettek a vár megerősítésére. A város aztán 1594-ben török uralom alá került, ami mindössze 4 évig tartott, 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, míg 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet, és a ma is használatos címert adományozta a városnak. Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg. 1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek. A rendszerváltás után a hagyományos ipari üzemek hanyatlásnak indultak, ám egyre több multinacionális cég telepedett le. A város vezetése a munkalehetőségeket biztosító vállalatok támogatása mellett fontosnak tartja az oktatás, a kultúra, a sport és más rekreációs tevékenységek fejlesztését is. A különböző történelmi korok emlékeinek megőrzése, restaurálása, valamint az idegenforgalom és a modern iparágak fejlesztése egyszerre jellemzi Győrt. Győrben járva magunk is meggyőződhetünk arról, hogy egy város lehet egyszerre tradicionális és modern.

Belvárosi sétánkat a város mai szimbóluma, a Városháza előtt kezdjük.

A Városháza (Városház tér 1.) a Szent István út meghatározó épülete, egyben Győr egyik legismertebb épülete. 1896-ban kezdték építeni, mert akkorra a Széchenyi tér sarkán álló régi városháza a növekvő városi igényeket hely hiánya miatt már nem tudta kiszolgálni. Hosszas keresgélés után az akkor még beépítetlen, híd melletti területre esett a városvezetés választása. Az építkezés az akkori mércékkel mérve is kiemelten sok pénzbe került, egy millió aranykoronába. Az épület létrejöttét nagyban segítette Bisinger József, egykori üveges mester hagyatéka. A lokálpatrióta győri vagyonos polgár ugyanis egy olyan alapítványra hagyományozta vagyona jelentős részét, melynek kitételül szabta, hogy Győr városhoz méltó városháza építésére használhatják fel. Az összességében eklektikus, a francia neoreneszánsz és barokk stílusjegyeit is magán viselő épületet aztán a város ikonikus polgármestere, Zechmeister Károly avatta fel 1900-ban. A szimmetrikus, U-alakú épület középpontjában emelkedik az 59 méter magas óratorony, melyből minden egész órakor dunai népdal csendül fel. 11 és 17 órakor pedig modern zenejátékot hallhatunk. Homlokzatán a Mária Terézia által 1741-ben adományozott ovális címert láthatjuk. A címer bal oldalán a Fejérvári kapu stilizált mása szerepel, jobb oldalon fent a város védőszentje, Szent István vértanú alakját figyelhetjük meg. Jobb oldalul alul három fehér hullámvonal látható piros háttér előtt, melyek a város három folyóját, a Mosoni-Dunát, a Rábát és a Rábcát szimbolizálják. Ezért hívják Győrt hazánkban a folyók városának. A rutinos keresztrejtvény-fejtők biztosan jól tudják, hogy Tata a vizek városa, nem összekeverendő tehát Győrrel. Fontos megemlíteni, hogy Győrben tehát nem a Nagy Duna, hanem a Kis-Duna, a Duna mellékága, a Mosoni-Duna folyik, mely két folyóág fogja közre a Szigetközt, melyhez így Győr egy része is tartozik. Az épületben a Díszterem és a torony megtekintésére van lehetőség előzetes regisztrációt követően.

Az épülettel szemben magasodik az egykori Megyeháza modern épülete, mely jelenleg a Megyei Kormányhivatalnak ad otthont. A hetvenes évek jellegzetes üvegépülete a monumentális városháza vizuális élményének visszatükröződését hivatott szolgálni. A Városházával szemben érdemes még megemlíteni a szökőkutat, mely a város folyóinak összefolyását szimbolizálja, és tavasztól őszig zene- és fényjátékkal szórakoztatja a parkban pihenőket.

A belváros irányába indulva a Baross út - Szent István út sarkán láthatjuk az egykori Royal szálló épületét, mely ma a város legnagyobb, három csillagos hotelje, a Danubius lánchoz tartozó Rába Hotel City Center. A Baross utcán, a város sétálóutcáján haladva a hotellel szemben találunk egy nyilvános illemhelyet a lépcsőn lemenve. Az utca elején rögtön köszönthetjük is az utca névadóját, Baross Gábort, akinek bronzszobra kezében órát tartva az idő gyors múlását szimbolizálja, hiszen a kiemelkedő államférfinak kevés idő jutott az alkotásra, hiszen fiatalon elhunyt. A szobor után néhány lépéssel, ha feltekintünk, márványtábla is emlékeztet a mai Szlovákia területén, a Felvidéken, Ilaván született Barossra, aki közlekedési miniszterként a vasúti közlekedés és a postahálózat fejlesztésével alkotott kiemelkedőt többek között. Győrben középiskola és híd is a nevét viseli. Az utcát 1997-ben újították fel, akkor kapta új burkolatát, a díszfákat is akkor ültették, valamint a padokat is akkor helyezték ki. Az akkori városszépítő munkálatokat sok helyi cég is támogatta anyagi felajánlásával, melyért cserébe egy-egy padot kaptak szimbolikusan ajándékba. A padokhoz közelebb lépve a táblán a város címere alatt egy-egy név, vagy adakozó magánszemély neve olvasható. Győr legnagyobb vállalatának, az Audi Hungarianak hiába is keresnénk a padját, a cég ugyanis egy szobrot, a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében álló kőcsigát adta a városnak, mely egy stilizált erőforrást, egy motort ábrázol, melyet Győrben gyártanak. A szobor egy a város számtalan ivókútja közül. Tovább haladva a következő nevezetesség felé, a 18. szám alatti épületnél állunk meg, ahol maga a nevezetesség már nem látható. Ha feltekintünk, a ház falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fejérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta. Itt nyer igazán értelmet, hogy miért is szerepel a város címerében az egykori városkapu, miért is játszott nagy szerepet a város történelmében. Az események egészen a város török megszállásáig vezetnek vissza minket, a 4 éves török uralom végére. A korabeli elbeszélések szerint 1598. március 28-án éjjel néhány töröknek öltözött magyar katona egy echos szekérrel megjelent a város Fejérvári kapujánál, és bebocsátást kért, mert elmondásuk szerint élelmiszer-utánpótlást hoztak magukkal Sophiane, azaz az akkori Pécs városából. Amíg a törökök a kapu kinyitásával bajlódtak, a magyarok a kor akkori találmányát, hatalmas erejű petárdákat erősítettek a környező várfalakra, melyek berobbantása után benyomultak a városba, és 3 napos ádáz küzdelem után visszafoglalták a várost. El is értük az egykori Győr határát, hiszen a városfalak a várkapu mögött, a mai Arany János utca helyén húzódtak. A kereszteződésben a győriek által csak "Csónakosnak" hívott szobor található, mely kedvelt találkozási pont a városban. Paulikovics István alkotásának címe Nosztalgia egy letűnt életkor után, mely 1997 óta díszíti a sétálóutcát. A város utolsó nagy árvízére, az 1954-ben pusztító nagy dunai árvíznek állít emléket, mely alatt a Szigetközben élők napokig a padláson vészelték át a Mosoni-Dunán levonuló árhullámot.

Következő megállónk a Baross út - Kazinczy utca találkozása, melyben Sárkányölő Szent György modern szobrával találkozunk. Előtte érdemes a lábunk elé tekinteni, mert a díszkövekbe vésve olvashatjuk egyben az összes olyan helyi céget, melyek 1997-ben hozzájárultak a Baross utca megújításához. Folytassunk utunkat balra kanyarodva. A Kazinczy utca jobb és bal oldala hűen tükrözi a második világháború pusztítása után újraépített épületek és az eredeti, barokk stílusú házak kontrasztját. Míg a bal oldalon műemlék és műemlék jellegű épületek sorakoznak, addig a jobb oldal házait a háborús bombázások után jellemző szürke, egyszerű, szocreál stílusban építették újjá. Az utca elvezet minket a karmelita templomig, melynek főbejárata a Bécsi kapu téren található. A templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. Sötét kápolnája a Lorettói ház mására épült, melyben a Fekete Madonnát találjuk. A bejárat melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. A templom nevezetes még egyetlen tornyáról, mely kivételesen nem az épület oltára fölött emelkedik, valamint altemplomáról, mely temetkezési hely. A tér mellett folyó Rába vízszintjénél mélyebben fekszik, így igazi mérnöki bravúrnak számít, hogy vastag falai még árvíz idején sem engedték be sem a folyóvizet, sem a talajvizet. A templom csoportok számára vezetéssel nem látogatható. Az egykori karmelita rendház ma háromcsillagos szállodaként üzemel Klastrom néven. Sétáljunk most a város német nyelvű névadójához, a Rába folyóhoz. Németül ugyanis Raab néven szerepel napjainkban is Győr az idegenforgalmi témájú szakirodalomban. A Rába kettős híd belvárosi hídfőjénél találunk egy óratornyot, mely a bécsi Schauer cég egykori ajándéka. A folyó felőli oldalán még az időjárást is megjósolja nekünk, ám leginkább napsütéses időt mutat a győrieknek. Előttünk látjuk a Radó-szigetet, melyet a Rába két ága fog közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely, a város első kőszínháza is itt állt egykor, valamint első világháborús emléket is találunk itt az Aranyszarvas szálláshellyel szemben. A folyó túl oldala igazi történelmi kuriózum nem csak Győrben, hanem Közép-Európában is, hiszen a híd meghosszabbításában a Kossuth utca az egyetlen olyan, mely 5 különböző felekezet templomának ad otthont. Elsőként a híd után egyből balra az Evangélikus Szigetet, azaz az Insula Lutheranat találjuk, mely nevelési intézmények mellett az Evangélikus Öregtemplomot is rejti. Tornyot ne is keressünk, hiszen a korabeli építési szabályok szerint kizárólag a katolikus templomoknak lehetett. A következő egyházi épület a Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5.). A neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült, akkoriban a neológ zsinagógák építésének mintájául szolgált. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének, valamint a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Karának ad otthont. Mellette a református templom, srégen szemben a katolikus templom található, míg az ötödik, a görög-katolikus rác templom az utca vége felé, a Bálint Mihály utcában áll. A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, Szerb ortodox templomot. A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora. A Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi.

Sziget városrészben, szintén a Rába túlpartján találjuk még a város gyógy-, termál- és élményfürdőjét, mely a 2000 méter mélyről feltörő gyógyhatású, 67 ⁰C termálvizet hasznosítja. A fürdőhöz a kettős hídon átkelve jobbra kanyarodjunk el. A tér felé visszaindulva a bal oldalon lent ágyúkat pillanthatunk meg, melyekkel azonban sosem védték a győri várat. A XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely. Itt, a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940). Innét indulva kellemes sétát tehetünk a Rába folyásával megegyező irányba, elsétálva a Rába-Mosoni-Duna-torkolatig, kilyukadva a Dunakapu térnél. Most azonban folytassuk utunkat a Káptalandomb kincseinek felfedezésére, induljunk vissza a Bécsi kapu térre. A tér nevét az egykor itt álló városkapuról, a Bécsi kapuról kapta, melynek ma már nyomait sem látjuk. Az 1804-es kismegyeri Napóleoni csatát követően a francia seregek robbantották be a kaput, egyben rombolták le a város védvonalait. Ha azonban Párizsban járunk turistaként, a Diadalíven felfedezhetjük a csata emlékét, egyetlen magyarországi csatahelyszínként ugyanis Győr neve szerepel a Napóleon győztes csatáit felsoroló listában. Győr német nevét, a Raab nevet olvashatjuk. A barokk tér közepén áll a Győr melletti Téten született Kisfaludy Károly szobra, Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892). Több történetet is mesélnek a szobor alakjával kapcsolatban, aki pennát és jegyzetlapokat tart a kezében. Állítólag felírja a téren tilosban parkoló autók rendszámát. Mivel Győr neves iskolaváros, sok kiváló intézmény otthona, sok diák siet a téren keresztül reggelente iskolába. Akik azonban még 8 órakor is itt tekeregnek, felkerülnek a szigorú Kisfaludy lapjaira. És ha nyáron csodálkoznánk, ugyan miért visel a szoboralak melegben is nagykabátot, a válasz erre a szél. Mert bár Veszprém a szelek városa Magyarországon, Győrben is gyakran fúj a szél, mivel a város az úgynevezett Parndorf - Tata szélcsatornában található. Így Kisfaludy még halála után jó szolgálatot tesz a városnak, ahol tanult, élt és alkotott, hiszen a belvárosba tartó szeleket felfogja a nagy kabátjával. Ha jól körültekintünk a téren, láthatjuk a gondosan felújított barokk lakóházakat, melyek a város első többemeletes házai voltak. Különösen szép a szobor háta mögött álló sárga Ott-ház, melynek kovácsoltvas erkélye fölött a homlokzatán a család címerét is felfedezhetjük. Szemből nézve egy impozáns, kétemeletes palota benyomását kelti az épület, ami oldalról azonban elárulja a turpisságot. A második emelet ugyanis nem igazi, az ablakok zsalui nem hiába vannak mindig zárva, hiszen ez csupán egy attika, mely az optikai megtévesztés ékes példája. A szomszédos, jelenleg banképület Győr egyik legszebb sarokerkélyét tudhatja magáénak. A barokk építészet jellegzetessége a zárt sarokerkély, mellyel Győrben valamikor még a házak sík homlokzatán kiugró erkélyként is találkozunk. Abból a praktikus megfontolásból épültek így, mivel belülről 270 fokos kilátást biztosítanak, így anélkül, hogy a ház lakói ablakot nyitva kihajoltak volna, akár több utca, tér történéseit is szemmel tarthatták. Mielőtt felsétálnánk a Káptalandombra, tegyünk egy kis kitérőt a Király utcába. Itt található a 4. szám alatt az a Napóleon-ház, mely a híres francia császár emlékét őrzi. A győri, kismegyeri csata (1804. június 14.) után Napóleon felkereste a győri helyőrséget, és eltöltött ebben a házban egy éjszakát augusztus 31-én. Bált rendeztek a tiszteletére, melyről a legenda szerint a császár hamar visszavonult. A hálószobájában azonban sokáig nem tudott aludni, ki tudja, talán egy győri menyecske miatti csalódásától vezérelve, ezért mérgében kidobott az ablakon egy díszágyúgolyót. A szemfüles turista meg is találhatja ezt a szemközti ház falába fúródva. A valószínűleg csak kitalált érdekes történet után forduljunk balra, és kanyarogjunk együtt a Sarkantyú közzel, melyben a Katalin Kert vendéglő kerthelyiségébe kukkantva a házsorok között még mai is álló várfalakat csodálhatjuk meg. A kanyargós, igazi óvárosi hangulatot árasztó utcácskából újra a Bécsi kapu téren bukkanunk ki. Forduljunk jobbra a Káptalandomb irányába, álljunk meg a kőtár bejáratánál! A városi kőtár Győr főként római emlékeit mutatja be. Az itt talált szarkofágok, útjelző kövek, sírkövek a föld alatt vezető kazamatarendszer járataiban berendezett kiállítást gazdagítják, ahol megtaláljuk az egykor a felrobbantott Fejérvári kaput díszítő címert is. A vár, aminek legmagasabb tornya, amit győriek Püspökvárnak hívnak, XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült. Az ezer éves győri püspökség székhelye, a Püspökvár 13. századi lakótornya ma látogatható, kilátóteraszáról csodás panoráma tárul elénk, megcsodálhatjuk a két belvárosi folyó, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyását is. Pincéjében az itt vértanúhalált halt győri püspök, Boldog Apor Vilmos emlékkiállítása található. Apor Vilmos a második világháború idején volt Győr püspöke, aki óvóhelynek megnyitotta a lakótorony pincéjét. Az itt egybegyűlt embereknek a föld alatt misézett. Itt érte halálos golyótalálat egy szovjet katonatiszttől, mert a bátor püspök megtagadta a hozzá menekült nők kiszolgáltatását a katonáknak.

Káptalandomb egyházi kincseit és az egyház történetét a Szent László Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Püspökvár - Toronykilátó, Káptalanház, Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) ismerhetjük meg. A győri Bazilika, azaz a Nagyboldogasszony Székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. Legtöbbjük, ahogy a főoltárkép is Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicséri. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika minor rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. Ennek tiszteletére aranyozott oltárt emeltek, melynek közepén ma látható a kép. A kép két oldalán Mária szülei, Szent Joachim és Szent Anna láthatók. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai térdelnek. A templom másik jelentős látnivalója a Héderváry-kápolna, melyet a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett. Itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. A herma egy aranyból, ezüstből és drágakövekből készült díszes ereklyetartó, melynek fejrészében található a lovagkirály koponyacsontja. A herma a harmadik legfontosabb nemzeti relikviánk a Szent Korona és a Szent Jobb után. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke. A Bazilikát érdemes körbesétálni, mellette találjuk egy a kora-Árpád korból származó templom vagy keresztelőkápolna romjait. Mögötte áll a Borsos Miklós Múzeum, a híres szobrász egykori műterme. Az egyházmegyei Kincstár és Könyvtár sárga timpanonos épülete is látható innét. A templom mögött áll Szent László király bronzszobra, melyen a felirat, Fejjel magasabb mindenkinél. A király kezében a Nagyváradi Bazilika makettjét tartja, ahova eltemették, és ahonnét hermáját 1606-ban Naprághy Demeter püspök magával hozta Győrbe.

Utunkat folytassuk a 2020-ban felújított hittudományi főiskola előtt egyenesen Győr egykori piacterére, a Dunakapu térre. Mielőtt azonban a térre sétálnánk, álljunk meg egy izgalmas történetre az ivókútnál, melynek tetején egy vaskakas áll. Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát. Jelenleg is sokhelyütt találkozhatunk Győrben a vaskakassal. 2017-ben az Európai Ifjúsági Olimpia Fesztivál kabalájának is a kakast választotta a győri szervezőbizottság, aki a Hugoo nevet kapta. Ha balra tekintünk, a Kossuth-híd pillérénél láthatjuk Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf szobrát, akik vezetésével a magyarok sikerrel visszafoglalták az 1598. március 28-án kezdődő csatában a győri várat. A távolban a Mosoni-Duna partját szegélyező csónakházak és éttermek mögött emelkednek a ma már több, mint 15.000 hallgatóval büszkélkedő Széchenyi István Egyetem modern épületei. A folyton fejlődő kampusz a Mosoni-Duna partján helyezkedik el, pár lépésre mellette találjuk a város kedvelt szabad strandját, az Aranypartot, valamint rögtön innét igazi erdei kirándulásra is vállalkozhatunk a Püspökerdőben. A városnézést folytatva azonban ne kalandozzunk most el Révfaluba, hanem sétáljunk a Dunakapu térre. A tér ma Győr legnagyobb rendezvénytere, mely alatt a mélygarázs mínusz első szintjén megtekinthetők a régi várfalak. A tér tradícionalitását és modernitását hűen jelképezi a Pulzus szobor, mely egy 360 fokban elforgatható prizma, melyben megcsodálhatjuk a térről látható panorámát. A teret szegélyező házak egyike rejti a város egyik tradícionális vendéglátóhelyét, ahol a szigetközi specialitást, az ecetes halat is megkóstolhatjuk. Induljunk most újra a belváros irányába! Következő megállónk egy kis tér, a Gutenberg tér, ahol két szobor történetét is megismerjük. A Káptalandomb feljáratának lábánál áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda szobor, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben és amelynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona, bizonyos Georg Weingasser az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik. A Kreszta-ház mellett, melynek XVII. századi műemlék épületben ma Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása látogatható, találjuk a Jedlik - csobogót. A szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították. Talán kevesen tudják, de a magyar találmányok sorát tovább gazdagítja egy sokhelyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes, tanár és fizikus. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, a sok hepe-hupa miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől. 1842. október 5-én Fáy András fóti szüretére ugyanis hivatalos volt Jedlik is, aki magával vitte találmányát. Hogy ne szálljon egyből a fejükbe a bor, azt Jedlik szódavízzel higította, és az így kapott italt németesen Spritzernek nevezte el. A szintén jelen lévő Vörösmarty azonban megalkotta rá a találó fröccs szót. A Jedlik utcán tovább haladva elérkezünk a Dr. Kovács Pál utca sarkához, ahol, ha felpillantunk, egy igazán szemkápráztató cégért pillantunk meg. Az itt található patika cégére az aranyhajó, mely Schima Bandi ötvösművész alkotása 1939-ből. A művész a legenda szerint levelet helyezett a hajó belsejébe, melyben az utókornak szánt utasításait fogalmazta meg, miként szükséges restaurálni a hajót, ha az idő vasfoga kikezdi. A hajó felújításakor a győri múzeum restaurátorai valóban megtalálták a levelet, melyet a néhány évvel ezelőtt megrendezett Schima Bandi kiállításon meg is lehetett tekinteni. A kis utcában nem csak a patikának van hagyományos cégére, a többi kis üzlet is hasonló jelképekkel büszkélkedik. Itt találjuk a kékfestő boltot is, melyben a most már UNESCO világörökségnek számító kék-fehér kelméket vásárolhatunk, melyeket a győri, több generációs kékfestő család a Rába túl partján fekvő műhelyükben alkot. A Széchenyi tér, Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye, és Közép-Európa egyik legszebb barokk tereként szokták emlegetni, napjainkban igazi mediterrán hangulatot áraszt. Nevét természetesen a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról kapta, akinek csempeképét a tér sarkán álló ház falán találjuk. Ha bekukkantunk a Király utcába, egyből jobb oldalon az Esterházy-palota (Király u. 17.) díszes épületét látjuk. Az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A tér közepén áll a Mária-oszlop, mely emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. Tőle jobbra találjuk a bencés épületegyüttest. A Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű Széchényi patikamúzeum, mely hazánk egyetlen patika funkciót is betöltő múzeuma. A kiállítási tárgyak között kétség kívül a legérdekesebb egy korabeli gyomorvarrógép, melyet Petz Aladár, a híres győri orvoscsalád tagja talált fel, és amivel sikeres operációkat hajtott végre a később róla elnevezett győri kórházban a századfordulón. A gyógyszertár neve nem elírás, nevét ugyanis nem Széchenyi Istvánról, hanem Széchényi György egykori győri püspökről, mecénásról kapta. Az oszlop mögött áll a Lloyd épülete (Széchenyi tér 7.). A több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület - mely a XV. század végén vendégfogadónak épült - mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el. Több funkciója (bálterem, mozi) után ma a bencés gimnázium oktatási épülete. A tér északi oldalán szépen felújított barokk házak sorakoznak. Az Apátúr - házat (Széchenyi tér 5.) 1741-1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona. A középső timpanonban Isten szemét láthatjuk, mely a hiedelemmel ellentétben nem alkimista, hanem egyházi jelkép. A bal és jobb oldali szoborfülkékben Szent István és a rendalapító Szent Benedek szobrait láthatjuk. A palota jobbján találjuk az egykor városháza épületét, már a Rákóczi Ferenc utcában, mely erkélyéhez a mai napig emlékezetes esemény fűződik. Kossuth Lajos innét tartott toborzóbeszédet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc folyamán. Az épület alatt ma is megtalálhatók a régi börtönök. Jókai Mór ismert regényhősnője, a "lőcsei fehér asszony", Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától itt raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált -, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg "A lőcsei fehér asszony" című regényében. Az Apátúr ház bal oldalán is érdekességet rejt a halványzöld ház, mely nem véletlenül kapta a Vastuskós ház nevet. A házat 1833-ban Zittritsh Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a sarkához a bécsi "Stock im Eisen" mintájára, melyet az osztrák fővárosban a Stephansdom mellett tekinthetünk meg. A hagyomány szerint a vándorló kézműves inasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba. A Czuczor Gergely utcán sétálva hamarosan elérkezünk a II. János Pál térre, ahol a sok barokk műemlék után a modern építészet egy megosztó alkotását látjuk. A Győri Nemzeti Színházat 1978-ban adták át Déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona. Belvárosi sétánk során megismertük a római kortól folyamatosan fejlődő Győrt, és elérkeztünk a modern korba, napjainkig.

Pannonhalma

A győri belvárosban kerékpárra pattanva kiépített kerékpárútvonalon haladhatunk a városon keresztül a Balaton irányába. A 2021-re elkészült hiánypótló kerékpárút hangulatos falvakon vezet keresztül. Győrt Kismegyer városrészen keresztül hagyjuk el, ahol utunk elvezet az 1804-es napóleoni csata emlékműve mellett. Elsőként Nyúl, majd Écs települése következik. Écsen kanyarodunk balra, Pannonhalma irányába, a vár kiváló irányjelző, melyet már egy ideje követhetünk szemmel, hiszen a korábban Szent Martinról elnevezett kisváros később éppen a várhegyről (halom) kapta a nevét, mely tiszta időben Győrből is jól látszik. Pannonhalma legfőbb látványossága a Bencés Apátság, mely hazánk UNESCO világörökségi helyszíneinek egyike. 996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a megrongálódott épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. Ezzel párhuzamosan a szerzetesélet ismét felvirágzott. A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Ez az időszak nem tartott sokáig. I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, s a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek megfelelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták szerzeteséletüket Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től csak két közösségben engedték meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött, azzal, hogy e két házban újra engedélyezték a gimnázium működését. A szerzetesközösség a nehéz években is hűségesen végezte munkáját, helytállt az istenszolgálatban, és a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől sokat fáradozott liturgiájának megújításán és a zsolozsma magyar szövegeinek és dallamainak elkészítésén. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség - az iskolai munka folytatása mellett - új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban. A III. évezred kezdete így Pannonhalma számára a szerzetesélet újradefiniálásának, a monasztikus alapokhoz való visszatérésnek és a közösség építésének időszaka.

A főapátság területén csoportos idegenvezetésre nincs mód, a látogatói csoportok az apátság turisztikai központja (TriCollis Apátsági Tárlatvezető Iroda) által szervezett magyar vagy idegen nyelvű vezetett programokon vehetnek részt, mely a fogadóépületben egy film vetítésével kezdődik, majd hangulatos fa erdei lépcsősoron az apátság épületéhez feljutva veszi kezdetét. A Bazilika, altemplom, Porta Speciosa, valamint a kerengő megtekintése után a Főapátsági Könyvtár bemutatása következik. Az egyéni látogatók audioguide készülék segítségével ismerhetik meg az apátság látnivalóit, illetve lehetőségük van szervezett csoportokhoz is kapcsolódni.

A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt. Ekkor nyerte el mai alakját, amely három építőműhely keze nyomát viseli: az épületen magyar mesterek munkája mellett felső-rajnai és észak-francia hatás mutatható ki. Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilika, négy jól elkülönülő részre tagolódik. A templomot Mátyás uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek kápolna. A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. Később jelentősebb felújítás az 1720-as években kezdődött Sajghó Benedek főapátsága alatt. Ezt követte az 1860-as években Storno Ferenc-féle restaurálás. A legutóbbi, 2012-ben fejeződött be és John Pawson angol építész tervei alapján készült. A felújítás során a templom szerzetesi karakterének visszaállítása volt a fő szempont, hiszen a Bazilika az itt élő bencés közösség otthona, közös imádságának helyszíne, a monostor szíve: a templomnak ez a szerzetesi jellege főleg a két stallumsorból álló szerzetesi kórusban érhető tetten, melynek középpontja a felolvasóállvány. Másrészt a templom történeti terének újraértelmezését is magával hozta a felújítás: a keletelt, felszálló dinamikával rendelkező osztott tér a beavatás terévé változik a felújítás során, melynek transzcendens pontja a Krisztus második eljövetelét elővételező keleti körablak. Ennek az ónixxal fémjelzett beavatási útnak az eredője a templom nyugati végében álló keresztkút. Az anyaghasználat egyszerűségre és nemességre törekedett: a templom terét egységbe foglaló süttői mészkő padozat, ónix liturgikus tárgyak, a tömör diófa bútorok valamint a patinázott sárgaréz lámpatestek békés és erős tárgyi világot varázsolnak a bazilikába. A bazilika főhajójából jobb és bal oldalt nyíló, a 17. és 18. század fordulóján épült román stílust utánzó vörösmárvány kapukon át jutunk az altemplom hat oszlopon és konzolokon nyugvó, keresztboltozatokkal fedett négyszögű terébe. Az oszlopok széles nyolcszögletű talplemezen nyugszanak, a fejezeteket és a konzolokat tömött, bimbós levéldísz borítja. A nyugati boltszakaszokban növényi ornamentikát emberfejekből összeállított szimbolikus tartalmú figurális faragványok gazdagítják. A keleti boltszakaszban mindkét oldalfalba egy-egy fülke mélyül: az egyik armariumfülke (könyvek és liturgikus eszközök tárolóhelye), a másik lavabo (kis kézmosó medence). Az altemplom egyenes zárófalán három, ún. kajácsos ablak található. A hagyomány az altemplom lépcső alatti, háromkaréjos, vörös márvánnyal burkolt, trónusszerű ülőfülkéjét Szent István székének tartja, ám inkább apáti trónus lehetett. Az altemplomban helyezték el Habsburg Ottó (1912-2011) szívurnáját.

A templom egyik főbejárata a középkorban a Porta Speciosa (ékes kapu) volt. Ez a kapu az ún. kerengőfolyosóból (quadrumból vagy quadraturából) vezet a templomba, és szintén a XIII. században készült. A Porta Speciosa szerepe az volt, hogy a szerzetesek, miután a quadraturában gyülekeztek, ezen keresztül léptek be közös istentiszteletre a templomba. A Jelenések könyvéből tudjuk, hogy a Mennyei Jeruzsálemnek tizenkét díszes kapuja van (és rajtuk a Bárány tizenkét apostolának neve állt). Ebből a tizenkét kapuból építettek meg egyet a monostorban, hogy amikor a szerzetes az imádságra megy, úgy mehessen oda, mint a Mennyei Jeruzsálembe. A reneszánsz korban Pannonhalma meglehetősen elnéptelenedett (kb. 6-7 szerzetes élt itt mindössze). 1472-ben Mátyás király foglalta le magának az apátságot. Kormányzósága idején jelentős építkezésbe kezdett. Ekkor készült a mai kerengő is. Az építkezések befejezése valószínűleg 1486-ban történt, ahogyan azt az egyik sarokkövön bevésve olvashatjuk. A munkákat feltehetőleg a visegrádi királyi építőműhely mesterei végezték. A kerengőfolyosó által körülölelt kis belső kertet gyakran Paradisumnak (paradicsomkertnek) is nevezték, ezzel megépítve a bibliai paradicsomkert egy pici földi részét. A középkorban elsősorban gyógynövényeket termesztettek itt, hogy a rászorulók általuk nyerjék vissza a test paradicsomi épségét és egészségét. A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Bár maga az építmény csak a XIX. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme ezerötszáz éves. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is. A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. Ezt követően Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével. Az ő munkája az ovális teremrész. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István, és a visszaállító I. Ferenc). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók. Az ábrázolt személyek kiválasztása a kor szellemiségét tükrözi. A névvel meg nem jelölt magyar személyek a magyar reformkor nagyjai. Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanusága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 400.000 kötetet őriznek a gyűjteményben.

A barokk ebédlő, azaz a refektórium az épület kiemelkedő értéket képviselő helyisége, azonban, mivel a szerzetesközösség szűkebb életteréhez tartozik, ezért turisták számára nem látogatható. A 18. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) Witwer Márton Atanáz kármelita testvérrel felépíttette a monostor ma is látható barokk épületeit. A keleti épületszárny közepén épült meg a művészettörténeti szempontból legnagyobb figyelmet érdemlő új ebédlőterem (refektórium). A két szint magasságú, tükörboltozattal fedett, tégla alaprajzú terem építése az 1720-as évek második felére datálható. Falfestményeit Davide Antonio Fossati, a később Velencében letelepedett svájci származású festő készítette 1728 és 1730 között. A mennyezetfreskó Szent István király apoteózisát ábrázolja, az oldalfalak hat nagy jelenete (Krisztus a keresztfán, Jézus pusztai megkísértése, Dániel az oroszlánok vermében, Baltazár király lakomája, Keresztelő Szent János fővétele, Szent Benedek életének egy jelenete) tematikusan az étkezéshez kapcsolódik.

Az apátsági épületeken túl a bencés komplexumhoz tartozik még az Arborétum, melyben kellemes sétát tehetünk, ide nem kell jegyet váltani. Bejáratát a látogatóközpont mellett egyből balra, illetve az apátsági komplexum főbejáratával szemben találjuk. A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is. A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható.

Az apátsági komplexum főbejárata előtt elhaladva tovább indulunk felfelé. Hamarosan bal oldalon meglátjuk a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ban, az akkori Magyarországon emelt hét millenniumi emlékmű egyikét. Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte - a magyar királyi korona rézlemezből domborított, hatalmas ábrázolásával, amelyet 1937-38-ban megromlott állapota miatt le kellett bontani. Az épület ekkor nyerte el jelenlegi formáját. Belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részét Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, befejezetlen falképe, a magyar államalapítás allegorikus elemekből álló víziója díszíti. A Millenniumi emlékmű jelenleg nem látogatható, de kívülről megtekinthető.

Tovább haladunk a domb gerincén felfelé, ahol nemsokára elénk bukkan a már erdős részen a Boldogasszony-kápolna. Építése 1714-ben kezdődött. Eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. Belsejében három barokk oltár és egy 18. századi kis orgona látható. A barokk épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, ekkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése is.
2018. április 28-tól szeptember végéig a kápolna főbejáratán keresztül bepillanthatnak látogatóink a főhajóba. A kápolna nyitvatartása az apátság nyitvatartásához illeszkedik. Eső, illetve kedvezőtlen időjárás esetén a kápolna állagmegóvási szempontok miatt zárva tart. A templom alatti kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye, amely kizárólag hozzátartozók számára látogatható.

2015-ben új látványossággal bővült a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság környezete, mely a kápolna bejáratától jobbra található. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a 2015-ben átadott Boldog Mór kilátó, és az azt övező erdei tanösvénye mellé lombkorona tanösvényt is épített, amit 2018. március 29-én adtak át. A lombkorona tanösvény a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén belül található. A halat - mint keresztény szimbólumot - formázó létesítmény tartószerkezete fémből készült, faborítást kapott. A lombkoronasétány kilátópontként is működik. A hal farka a feljáró, a jelenlegi tanösvényről indul és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. Közel 80 méter hosszú, és a legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik és kerekesszékkel is bejárható.

Jegy vásárlása mellett látogatható az Apátsági Pincészet, melyben szervezett vezetésen ismerhetjük meg a borkészítés folyamatát és a Pannonhalmi Borvidéket. Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától pedig már látogatható az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A látogatás a Pannonhalmi Apátsági Pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik, amelynek keretében vendégeink betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe, megismerkedhetnek az új épületegyüttessel illetve a borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják az apátsági borokat.

A bencés komplexumhoz kapcsolódik még a Viator Apátsági Étterem, mely a fogadóépület bejáratától balra található.

Lébény

A Győrtől 22 km-re fekvő kis várost, Lébényt Bécs felé indulva, az 1-es útról balra letérve találjuk. Kerékpárral Győrből Abdáig kiépített kerékpárúton haladhatunk, majd érdemes Abdán Börcs felé egy kis kitérőt tenni, majd Öttevény és Mosonszentmiklós településeken keresztül megközelíteni Lébényt.

Lébény és környéke már az időszámításunk előtti 5. évezredtől folyamatosan lakott hely volt a régészeti leletek tanúsága szerint. A római korban Ad Flexum (Magyaróvár) és Arrabona (Győr) között félúton, a Lébényhez tartozó Barátföldpuszta helyén megépült és két évszázadon át látta el a határ védelmét a Quadrata nevű római katonai erőd. Az erőd mellett kis település állt. Később különböző betelepülők, hunok, gótok, longobárdok, majd az avarok, frankok és a szlávok érkeztek. Feltételezések szerint a falu elnevezése is tőlük származó személynév. Ezt az avar és szláv népességet találták itt honfoglaló őseink - Lél (Lehel) törzsének népe. Később a Győr nemzetséghez tartozó Poth és utódai - Poth és Chepán - lettek a térség birtokosai, ők alapították a lébényi apátságot. A helyi hagyomány szerint az apátság 1206-ban épült, létezését egy 1208-ban keletkezett oklevél is igazolja, melyben II. András (1205-1235) összeíratta a lébényi kolostor birtokait, számba vette szolgálónépeit, s az apátságot megerősítette birtokaiban. Mátyás király III. Frigyes német császárral vívott háborúi, majd a török hadjáratok miatt sokat szenvedtek a mosoni falvak. 1529-ben a Bécs alól sikertelenül visszatérő török hadak kifosztották Lébényt, feldúlták és lerombolták a templom egy részét. A bencés szerzetesek ekkor menekültek a nagyobb biztonságot ígérő Szent Márton hegyére. A részben elpusztult lakosság helyére németek és horvátok is betelepültek. Az 1517-ben kezdődött lutheri reformáció gyorsan terjedt és az 1550-es évekre Magyarország lakosságának mintegy kétharmada önként az evangélikus vallásra tért át. Ez Lébényben is hasonlóan történt, így az evangélikusok kapták meg a Szent Margit plébániatemplomot, amely egykoron a főtér keleti oldalán állt. A római katolikusok a Szent Jakab templomba jártak, a temetőt viszont közösen használták. 1663-ban az ellenreformáció idején a templomot elvették az evangélikusoktól, a lelkészt és a tanítót sem tarthatták meg. 120 évig a mintegy 30 km-re levő Tétre jártak istentiszteletre. Templomot csak a Türelmi Rendelet után 1795-ben építhettek a jelenleg is látható barokkos stílusú oltárral. 1631-ben Baksai István lébényi apát a jezsuita rendre hagyja a lébényi apátságot. Jó gazdaként a jezsuiták fel is újítják a romos templomot. 1683-ban Kara Musztafa bécsi hadjárata után a csalódottan visszaözönlő török sereg ismét a mosoni falvakat fosztja ki. XIV. Kelemen pápa 1773 júliusában feloszlatta a jezsuita rendet, a birtokát vesztett lébényi apátság ezután már csak címzetes apátságként volt adományozható. Ettől kezdve a Szent Jakab-templom is gazdátlanná vált, gyakorlatilag nem használták, a falu katolikus plébániatemplomaként a Szent Margit-templom szolgált. 1841-ben tűzvész pusztított a faluban, nagy károkat szenvedett a település. Három évvel később a Sina család vásárolja meg a lébényszentmiklósi uradalmat. 1862-64 között Dingráff Gáspár plébános kezdeményezésére és a Sina család anyagi támogatásával felújítják a Szent Jakab-templom belső terét. 1872 és 79 között végzik el a külső restaurálást, ekkor nyeri el a templom mai formáját. A két világháború Lébényt sem kímélte, azok komoly anyagi és emberáldozatokat követeltek. Az 1929-32-es gazdasági világválság hanyatlásra ítélte a települést, de az 1945-ös földreform hatására végre tartós fellendülés kezdődhetett. 1973-ban Lébény és Mosonszentmiklós községeket Lébénymiklós néven összevonták. A két falu 1989-ben nyerte vissza önállóságát. Lébényt - amely 1832-től 1872-ig mezőváros volt, majd 1979-től nagyközségi jogállást kapott - a köztársasági elnök 2013\. július 15-ei hatállyal várossá nyilvánította. 2011-2013-ban Európai Uniós támogatásból a győri egyházmegye felújíttatta a Szent Jakab templomot, a régi plébánia épületét pedig turisztikai fogadóközponttá alakíttatta át.

Lébény főterén áll Magyarország egyik legjelentősebb műemléke, a XIII. század elején épült román stílusú Szent Jakab templom, az egykori bencés apátsági templom és középkori monostor. Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből. Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek. A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.

A település története elválaszthatatlanul összefonódik a Benedek-rendi apátsági templom történetével. A Győr nemzetségbeli Poth és Chepán ispán építették a monostort és a templomot, amelyet aztán végrendeletileg a bencés rendre hagytak. A Szent Jakabnak szentelt templom alapítási éve nem ismert, de okleveles adatokkal igazolható, hogy 1212-ben már állt. Hányattatott évek következtek. A monostort 1242-ben tatárok, 1271-ben Ottokár cseh király katonái dúlták fel, majd a XV. században németek gyújtották fel a kolostort és a templomot. 1529-ben a törökök is felgyújtották a templomot, amelynek északi tornya ledőlt, a főhajó boltozata beomlott. A bencések ekkor elhagyták a lébényi monostort és Szentmártonba költöztek. A templom és a rendház tulajdonosa 1638-tól a jezsuita rend, ők állították helyre az időközben romossá vált épületet. De a nyugalom nem tartott sokáig. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök feldúlták és felégették a kolostort, amelyet a jezsuiták újra helyreállítottak. 1841-ben hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a templom sátortetője is leégett. A templom történetének új szakasza 1862-ben kezdődött, amikor August Essenwein német építész vezetésével hozzákezdtek a templom három évig tartó belső felújításához, majd 1872-79 között a külső restauráláshoz. Essenwein új belső berendezést is tervezett, Klein, bécsi festő pedig 1879-ben üvegablakokat készített és a Három királyok imádása című freskóval díszítette a főkapu orommezejét.

Ki volt Szent Jakab? Betszaidában született. Az Egyház hagyományában az 'idősebb' nevet kapta, hogy megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt május 1-jén ünnepelt 'fiatalabb' Jakabtól, az 'Úr testvérétől'. Zebedeus és Szalóme fia. Apjától örökölve a mesterségét, a halászatból élt. A 28. év tavaszán vagy nyarán látta meg őt Jézus, amikor a Genezáreti tó partján járva kezdte egyenként meghívni apostolait. Miután meghívta Pétert és Andrást, "folytatva útját megpillantotta Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Éppen hálójukat javították a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. Rögtön ott hagyták a bárkát apjukkal együtt és nyomába szegődtek'' (Mt 4,21). Simon Péter és János mellett Jakab a harmadik, akinek az Úr különleges feladatot szánt: Simon a szikla, aki az apostolkollégium feje, az Egyház sziklaalapja lesz; János a szeretett tanítvány, aki legközelebb állt az Úrhoz; Jakab pedig az első vértanú az apostolok közül. Ezért kiváltságos helyzetekben - a színeváltozáskor, Jairus leányának föltámasztásakor és a Getszemáni-kertben - csak hármukat vette maga mellé Jézus. Jakab és testvére robbanékony természetűek voltak. Ezért nevezte el Jézus e két tanítványát a mennydörgés fiainak. Az Evangéliumból azt is tudjuk, hogy Jakab milyen odaadással várta Isten országát. Szalóme asszony a fiaival együtt odament Jézushoz, leborult előtte és azt kérte, hogy két fia közül az egyik Jézus jobbján, a másik balján üljön Isten országában. Jézus így válaszolt: ,,Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni abból a kehelyből, amelyet majd én iszom?" Mestere halála után Jakab lett a jeruzsálemi egyház püspöke, és mint ilyen valóban ivott az Úr kelyhéből. Szent Pál tanúskodik arról, hogy megtérése után tizennégy évvel úgy ismerte meg őt, mint Péter és János mellett az Egyház ,,oszlopát" (Gal 2,1-10). A 8. századtól él az a hagyomány az egyházban, hogy Jakab a mai Spanyolországig jutott el missziós útján. Egy későbbi, 13-14. századi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, visszatért Jeruzsálembe. Amikor Heródes Agrippa király 41-42-ben az Egyházra támadt, elsőként Jakabot ölette meg karddal. Ő lett az első vértanú az apostolok között. Jakab földi maradványait tanítványai Hispániába vitték és ott eltemették. A sír hosszú évszázadokra feledésbe merült és csak a 800-as években fedezték fel újra. A legenda szerint a feledésbe merült sír helyét éjszaka a csillagok csodálatos fénye világította meg, innen kapta a hely a nevét: Compos Stella - Csillagmező. A megtalált sírt egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolnát építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz király kibővített. Az arabok 997-ben lerombolták, magát a sírt azonban megkímélték. 1075-1128 között épült az a bazilika, amely lényegében ma is áll. Szent Jakabot "Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogóként" tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak a sírjához.

A Camino története

A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után el Caminónak is nevezik, középkori zarándokút, amely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, amelyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, amikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen, ahol most Santiago de Compostela található. A 11. században már ismert a 13 pihenőhellyel rendelkező zarándokút Composteláig. A 12. századra elterjedt a keresztény világban, jelentős zarándokúttá vált. 1130-1140 közt készült az Aymeric Picaud francia pap által írt első modern útikönyv, mely négyféle utat különböztet meg, és részletesen beszél az egyes településekről, szállásokról, az út praktikus tudnivalóiról. Ez a könyv később Codex Calixtinus néven vált ismertté, amelynek az V. könyvét alkotja. Az említett zarándokkalauz négy fő utat ír le, melyek Hispániában egyesülnek. Az úthálózat valójában ennél bonyolultabb, hiszen az eredeti utakhoz más híres kegyhelyeken átvezető utak is kapcsolódnak. Francia útnak nevezik a már egyesült négy út találkozási pontjától induló utat, amely végigvezet egészen Composteláig. Főbb állomásai: Estella, Los Arcos, Logroño, Nájera, Santo Domingo de la Calzada, Belorado, San Juan de Ortega, Burgos, Frómista, Sahagún, Léon, Astorga, Ponferrada, Villafranca del Bierzo, O Cebreiro, Sarría, Portomarín, Arzua, és végül Santiago de Compostela. A Szent Jakab-út 1993. óta az UNESCO Világörökség részét képezi. Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Caminót, vagy annak egy részét végigjárják. 2009-től már akár Magyarországról is útnak indulhatnak a vándorok.

A magyarországi Szent Jakab zarándokútról

Indulj el, hogy megérkezhess! Ez a zarándokút 2009-ben született a spanyolországi Camino de Santiago nevű zarándokút és a zarándoklás, mint életforma iránt elkötelezett emberek kezdeményezésére. A magyar Camino megálmodói azt szerették volna, hogy itthon is lehessen Szent Jakab apostol tiszteletére és valamely magyar Jakab-emlékhelyet felkeresve zarándokolni egy olyan úton, amely szellemiségében, felépítésében nagyon hasonlít nagytestvéréhez, a spanyol Caminóhoz. Úti célul a választás Lébényre esett, ahol hazánk egyik legrégebbi és legszebb Jakab-emléke, egy több mint 800 éves, román kori templom található. Lébény ugyanakkor régi korok zarándokútjainak fontos állomása, megállóhelye volt. A modern kor istenkeresői, a magyar Szent Jakab-út vándorai körülbelül 8 nap alatt teszik meg a mintegy 200 kilométeres utat Budapesttől Lébényig. Sokan továbbzarándokolnak Ausztria felé, Wolfsthalba, idáig tart a Camino hivatalos magyar szakasza. De van, aki egészen Santiago de Composteláig gyalogol a sárga kagyló-jelekkel kísért Szent Jakab zarándokúton. A magyar Szent Jakab-út a nyári, közös zarándoklaton és egyénileg, kisebb csoportokban is végigjárható.

Az épített értékek mellett Lébény természeti kincsekkel is büszkélkedhet. Az erdő a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, a Lébény-Tárnokréti úttól északra található Tölgy-erdő egy 100 hektáros terület és elegyes gyertyános-tölgyes. Lébényi-Hany lápi nyúlfarkfüves (Seslerietum uliginosae), valamint kék-perjés (Succiso-Molinie-tum) kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak, úgymint a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymna-denia conopea), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorchiza incarnata), a mocsári kosbor (Orchis laciflora). Ugyanitt található a kornis tárnics (Gentiana pneumonante), az illatos hagyma (Allium suaveolens), a buglyos szegfű (Dianthus superbus). Fészkel még a túzok és megtalálható a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) is. Nyíreseiben fekete harkály (Dryocopus martius) fészkel, elegyes lágylombos erdeiben ritka nagylepkék: sárga pohók (Gastropacha populifolia), púposszövő, tölgy-kőris-szil (Fraxino-Ulmetum) ligeterdeiben pedig a kabasólyom (Falco subbuteo), erdei füles- (Asio otus) és macskabagoly (Strix aluco) talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádi boglárka (Ranunculus lingua), a csatornák hínarasaiban pedig békaliliom (Hottonia palustris) is található. Nagyvadállománya, a szarvas (Cervus elaphus), a vaddisznó (Sus scrofa) számottevő, a vaddisznó esetenként károkat is okoz a rétek feltúrásával.

Felhasznált irodalom:

Hegedűs Péter - Szabó Zoltán: Vaskakas is talál szelet. Győr-Szol Győri Közszolg. és Vagyongazd., Győr, 2011

Horváth Gábor: Kleiner Győrer Stadtführer. Győr, 1999

www.hellogyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.lebeny.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.pannonhalmifoapatsag.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.turizmus.gyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

2.

Legendáink nyomában Győrben - családi kirándulás: (kisgyerekekkel, akár babakocsival is) élvezetes, tartalmas program korosztálytól függetlenül hazánk történelemben egyik leggazdagabb városában.

Győr

Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. Hazánk hatodik legnagyobb vára, közel 130.000 ember otthona. A kisalföldi megyeszékhely gazdasági, oktatási, kulturális központ, a sport fellegvára. A Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Vaskakas Bábszínház mind a város kulturális életét gazdagítják, míg sportsikereiről olyan egyesületek gondoskodnak, mint a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata vagy éppen világbajnok kajak-kenusai.

A város már a római korban is jelentős kereskedelmi, katonai központ volt, a kelta Arrabona nevet tovább használva a római legionáriusok kr. u. 10-ben alapították a központot, ahol castrumot emeltek a mai Káptalandombon található Püspökvár helyén, ahonnét a folyókon való átkelést és Pannónia Provinciát ellenőrizték. A virágzó római időszakot követően az avar megszállás után már a honfoglalás idejében járunk, amikor a Kárpát-medencébe áramló magyar törzsek is kiemelt figyelmet szenteltek a Kisalföld termékeny tájának. Győr városa már Szent István király idején kiemelkedő településnek számított, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Géza fejedelem halála utáni utódlási viszály lezárásaként Koppány vezér felnégyelt teste közül egy Győr városkapuját "díszítette". Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, mely hivatalosan 1271-ben emelkedett városi rangra, amikor V. István királytól kapott városi kiváltságokat, mely jelentősen hozzájárult a hely gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost. A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja, hiszen Bécs előtt Győr volt az utolsó keresztény bástya, így a Habsburgok is kiemelt hangsúlyt fektettek a vár megerősítésére. A város aztán 1594-ben török uralom alá került, ami mindössze 4 évig tartott, 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, míg 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet, és a ma is használatos címert adományozta a városnak. Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg. 1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek. A rendszerváltás után a hagyományos ipari üzemek hanyatlásnak indultak, ám egyre több multinacionális cég telepedett le. A város vezetése a munkalehetőségeket biztosító vállalatok támogatása mellett fontosnak tartja az oktatás, a kultúra, a sport és más rekreációs tevékenységek fejlesztését is. A különböző történelmi korok emlékeinek megőrzése, restaurálása, valamint az idegenforgalom és a modern iparágak fejlesztése egyszerre jellemzi Győrt. Győrben járva magunk is meggyőződhetünk arról, hogy egy város lehet egyszerre tradicionális és modern.

Belvárosi sétánkat a város mai szimbóluma, a Városháza előtt kezdjük. A Városháza (Városház tér 1.) a Szent István út meghatározó épülete, egyben Győr egyik legismertebb épülete. 1896-ban kezdték építeni, mert akkorra a Széchenyi tér sarkán álló régi városháza a növekvő városi igényeket hely hiánya miatt már nem tudta kiszolgálni. Hosszas keresgélés után az akkor még beépítetlen, híd melletti területre esett a városvezetés választása. Az építkezés az akkori mércékkel mérve is kiemelten sok pénzbe került, egy millió aranykoronába. Az épület létrejöttét nagyban segítette Bisinger József, egykori üveges mester hagyatéka. A lokálpatrióta győri vagyonos polgár ugyanis egy olyan alapítványra hagyományozta vagyona jelentős részét, melynek kitételül szabta, hogy Győr városhoz méltó városháza építésére használhatják fel. Az összességében eklektikus, a francia neoreneszánsz és barokk stílusjegyeit is magán viselő épületet aztán a város ikonikus polgármestere, Zechmeister Károly avatta fel 1900-ban. A szimmetrikus, U-alakú épület középpontjában emelkedik az 59 méter magas óratorony, melyből minden egész órakor dunai népdal csendül fel. 11 és 17 órakor pedig modern zenejátékot hallhatunk. Homlokzatán a Mária Terézia által 1741-ben adományozott ovális címert láthatjuk. A címer bal oldalán a Fejérvári kapu stilizált mása szerepel, jobb oldalon fent a város védőszentje, Szent István vértanú alakját figyelhetjük meg. Jobb oldalul alul három fehér hullámvonal látható piros háttér előtt, melyek a város három folyóját, a Mosoni-Dunát, a Rábát és a Rábcát szimbolizálják. Ezért hívják Győrt hazánkban a folyók városának. A rutinos keresztrejtvény-fejtők biztosan jól tudják, hogy Tata a vizek városa, nem összekeverendő tehát Győrrel. Fontos megemlíteni, hogy Győrben tehát nem a Nagy Duna, hanem a Kis-Duna, a Duna mellékága, a Mosoni-Duna folyik, mely két folyóág fogja közre a Szigetközt, melyhez így Győr egy része is tartozik. Az épületben a Díszterem és a torony megtekintésére van lehetőség előzetes regisztrációt követően. Az épülettel szemben magasodik az egykori Megyeháza modern épülete, mely jelenleg a Megyei Kormányhivatalnak ad otthont. A hetvenes évek jellegzetes üvegépülete a monumentális városháza vizuális élményének visszatükröződését hivatott szolgálni. A Városházával szemben érdemes még megemlíteni a szökőkutat, mely a város folyóinak összefolyását szimbolizálja, és tavasztól őszig zene- és fényjátékkal szórakoztatja a parkban pihenőket. A belváros irányába indulva a Baross út - Szent István út sarkán láthatjuk az egykori Royal szálló épületét, mely ma a város legnagyobb, három csillagos hotelje, a Danubius lánchoz tartozó Rába Hotel City Center. A Baross utcán, a város sétálóutcáján haladva a hotellel szemben találunk egy nyilvános illemhelyet a lépcsőn lemenve. Az utca elején rögtön köszönthetjük is az utca névadóját, Baross Gábort, akinek bronzszobra kezében órát tartva az idő gyors múlását szimbolizálja, hiszen a kiemelkedő államférfinak kevés idő jutott az alkotásra, hiszen fiatalon elhunyt. A szobor után néhány lépéssel, ha feltekintünk, márványtábla is emlékeztet a mai Szlovákia területén, a Felvidéken, Ilaván született Barossra, aki közlekedési miniszterként a vasúti közlekedés és a postahálózat fejlesztésével alkotott kiemelkedőt többek között. Győrben középiskola és híd is a nevét viseli. Az utcát 1997-ben újították fel, akkor kapta új burkolatát, a díszfákat is akkor ültették, valamint a padokat is akkor helyezték ki. Az akkori városszépítő munkálatokat sok helyi cég is támogatta anyagi felajánlásával, melyért cserébe egy-egy padot kaptak szimbolikusan ajándékba. A padokhoz közelebb lépve a táblán a város címere alatt egy-egy név, vagy adakozó magánszemély neve olvasható. Győr legnagyobb vállalatának, az Audi Hungarianak hiába is keresnénk a padját, a cég ugyanis egy szobrot, a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében álló kőcsigát adta a városnak, mely egy stilizált erőforrást, egy motort ábrázol, melyet Győrben gyártanak. A szobor egy a város számtalan ivókútja közül. Tovább haladva a következő nevezetesség felé, a 18. szám alatti épületnél állunk meg, ahol maga a nevezetesség már nem látható. Ha feltekintünk, a ház falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fejérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta. Itt nyer igazán értelmet, hogy miért is szerepel a város címerében az egykori városkapu, miért is játszott nagy szerepet a város történelmében. Az események egészen a város török megszállásáig vezetnek vissza minket, a 4 éves török uralom végére.

A korabeli elbeszélések szerint 1598. március 28-án éjjel néhány töröknek öltözött magyar katona egy echos szekérrel megjelent a város Fejérvári kapujánál, és bebocsátást kért, mert elmondásuk szerint élelmiszer-utánpótlást hoztak magukkal Sophiane, azaz az akkori Pécs városából. Amíg a törökök a kapu kinyitásával bajlódtak, a magyarok a kor akkori találmányát, hatalmas erejű petárdákat erősítettek a környező várfalakra, melyek berobbantása után benyomultak a városba, és 3 napos ádáz küzdelem után visszafoglalták a várost.

Az emléktáblával szemben, az utca másik oldalán szintén láthatunk egy emléktáblát, mely az egykor itt álló tűztoronyra emlékeztet minket, melyet a ma még Sopronban állóhoz hasonlónak képzeljünk el.

A vasútállomás megépülésével a mai Baross út fontos kereskedelmi útvonallá vált a városon belül, hiszen a Mosoni-Duna akkor még forgalmas kikötőjéből ezen az útvonalon szállították az árut a vasútállomáshoz és fordítva. A tűztorony alatti átjáró túl szűknek bizonyult, és mivel korábbi védelmi funkcióját már nem kellett ellátnia, ezért lebontása mellett döntöttek a városiak 1892-ben. Hamarosan azonban megbánták tettüket, mert a győrieknek elkezdett hiányozni a korábbi jelkép, szerették volna valahogyan visszakapni a régi tűztornyot. Ezért, mikor kiírták a pályázatot az új városháza építésére, egy kitételük volt a győrieknek, a győztes pályázó valahogyan tervezze bele az új épületbe a régi tűztornyot. Ha jól megnézzük fent az emléktáblán az egykori tornyot, akkor láthatjuk, hogy ez igazán jól sikerült, mert a Városháza központi tornya éppen az egykori tűztornyot mintázza.

El is értük az egykori Győr határát, hiszen a városfalak a várkapu mögött, a mai Arany János utca helyén húzódtak. A kereszteződésben a győriek által csak "Csónakosnak" hívott szobor található, mely kedvelt találkozási pont a városban. Paulikovics István alkotásának címe Nosztalgia egy letűnt életkor után, mely 1997 óta díszíti a sétálóutcát. A város utolsó nagy árvízére, az 1954-ben pusztító nagy dunai árvíznek állít emléket, mely alatt a Szigetközben élők napokig a padláson vészelték át a Mosoni-Dunán levonuló árhullámot. Következő megállónk a Baross út - Kazinczy utca találkozása, melyben Sárkányölő Szent György modern szobrával találkozunk. Előtte érdemes a lábunk elé tekinteni, mert a díszkövekbe vésve olvashatjuk egyben az összes olyan helyi céget, melyek 1997-ben hozzájárultak a Baross utca megújításához. Folytassunk utunkat balra kanyarodva. A Kazinczy utca jobb és bal oldala hűen tükrözi a második világháború pusztítása után újraépített épületek és az eredeti, barokk stílusú házak kontrasztját. Míg a bal oldalon műemlék és műemlék jellegű épületek sorakoznak, addig a jobb oldal házait a háborús bombázások után jellemző szürke, egyszerű, szocreál stílusban építették újjá. Az utca elvezet minket a karmelita templomig, melynek főbejárata a Bécsi kapu téren található. A templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. Sötét kápolnája a Lorettói ház mására épült, melyben a Fekete Madonnát találjuk. A bejárat melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. A templom nevezetes még egyetlen tornyáról, mely kivételesen nem az épület oltára fölött emelkedik, valamint altemplomáról, mely temetkezési hely. A tér mellett folyó Rába vízszintjénél mélyebben fekszik, így igazi mérnöki bravúrnak számít, hogy vastag falai még árvíz idején sem engedték be sem a folyóvizet, sem a talajvizet. A templom csoportok számára vezetéssel nem látogatható. Az egykori karmelita rendház ma háromcsillagos szállodaként üzemel Klastrom néven. Sétáljunk most a város német nyelvű névadójához, a Rába folyóhoz. Németül ugyanis Raab néven szerepel napjainkban is Győr az idegenforgalmi témájú szakirodalomban. A Rába kettős híd belvárosi hídfőjénél találunk egy óratornyot, mely a bécsi Schauer cég egykori ajándéka. A folyó felőli oldalán még az időjárást is megjósolja nekünk, ám leginkább napsütéses időt mutat a győrieknek. Előttünk látjuk a Radó-szigetet, melyet a Rába két ága fog közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely, a város első kőszínháza is itt állt egykor, valamint első világháborús emléket is találunk itt az Aranyszarvas szálláshellyel szemben. A folyó túl oldala igazi történelmi kuriózum nem csak Győrben, hanem Közép-Európában is, hiszen a híd meghosszabbításában a Kossuth utca az egyetlen olyan, mely 5 különböző felekezet templomának ad otthont. Elsőként a híd után egyből balra az Evangélikus Szigetet, azaz az Insula Lutheranat találjuk, mely nevelési intézmények mellett az Evangélikus Öregtemplomot is rejti. Tornyot ne is keressünk, hiszen a korabeli építési szabályok szerint kizárólag a katolikus templomoknak lehetett. A következő egyházi épület a Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5.). A neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült, akkoriban a neológ zsinagógák építésének mintájául szolgált. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének, valamint a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Karának ad otthont. Mellette a református templom, srégen szemben a katolikus templom található, míg az ötödik, a görög-katolikus rác templom az utca vége felé, a Bálint Mihály utcában áll. A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, Szerb ortodox templomot. A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora. A Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi. Sziget városrészben, szintén a Rába túlpartján találjuk még a város gyógy-, termál- és élményfürdőjét, mely a 2000 méter mélyről feltörő gyógyhatású, 67 ⁰C termálvizet hasznosítja. A fürdőhöz a kettős hídon átkelve jobbra kanyarodjunk el. A tér felé visszaindulva a bal oldalon lent ágyúkat pillanthatunk meg, melyekkel azonban sosem védték a győri várat. A XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely. Itt, a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940). Innét indulva kellemes sétát tehetünk a Rába folyásával megegyező irányba, elsétálva a Rába-Mosoni-Duna-torkolatig, kilyukadva a Dunakapu térnél. Most azonban folytassuk utunkat a Káptalandomb kincseinek felfedezésére, induljunk vissza a Bécsi kapu térre. A tér nevét az egykor itt álló városkapuról, a Bécsi kapuról kapta, melynek ma már nyomait sem látjuk. Az 1804-es kismegyeri Napóleoni csatát követően a francia seregek robbantották be a kaput, egyben rombolták le a város védvonalait. Ha azonban Párizsban járunk turistaként, a Diadalíven felfedezhetjük a csata emlékét, egyetlen magyarországi csatahelyszínként ugyanis Győr neve szerepel a Napóleon győztes csatáit felsoroló listában. Győr német nevét, a Raab nevet olvashatjuk. A barokk tér közepén áll a Győr melletti Téten született Kisfaludy Károly szobra, Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892).

Több történetet is mesélnek a szobor alakjával kapcsolatban, aki pennát és jegyzetlapokat tart a kezében. Állítólag felírja a téren tilosban parkoló autók rendszámát. Mivel Győr neves iskolaváros, sok kiváló intézmény otthona, sok diák siet a téren keresztül reggelente iskolába. Akik azonban még 8 órakor is itt tekeregnek, felkerülnek a szigorú Kisfaludy lapjaira. És ha nyáron csodálkoznánk, ugyan miért visel a szoboralak melegben is nagykabátot, a válasz erre a szél. Mert bár Veszprém a szelek városa Magyarországon, Győrben is gyakran fúj a szél, mivel a város az úgynevezett Parndorf - Tata szélcsatornában található. Így Kisfaludy még halála után jó szolgálatot tesz a városnak, ahol tanult, élt és alkotott, hiszen a belvárosba tartó szeleket felfogja a nagy kabátjával.

Ha jól körültekintünk a téren, láthatjuk a gondosan felújított barokk lakóházakat, melyek a város első többemeletes házai voltak. Különösen szép a szobor háta mögött álló sárga Ott-ház, melynek kovácsoltvas erkélye fölött a homlokzatán a család címerét is felfedezhetjük. Szemből nézve egy impozáns, kétemeletes palota benyomását kelti az épület, ami oldalról azonban elárulja a turpisságot. A második emelet ugyanis nem igazi, az ablakok zsalui nem hiába vannak mindig zárva, hiszen ez csupán egy attika, mely az optikai megtévesztés ékes példája. A szomszédos, jelenleg banképület Győr egyik legszebb sarokerkélyét tudhatja magáénak.

A barokk építészet jellegzetessége a zárt sarokerkély, mellyel Győrben valamikor még a házak sík homlokzatán kiugró erkélyként is találkozunk. Abból a praktikus megfontolásból épültek így, mivel belülről 270 fokos kilátást biztosítanak, így anélkül, hogy a ház lakói ablakot nyitva kihajoltak volna, akár több utca, tér történéseit is szemmel tarthatták.

Mielőtt felsétálnánk a Káptalandombra, tegyünk egy kis kitérőt a Király utcába. Itt található a 4. szám alatt az a Napóleon-ház, mely a híres francia császár emlékét őrzi.

A győri, kismegyeri csata (1804. június 14.) után Napóleon felkereste a győri helyőrséget, és eltöltött ebben a házban egy éjszakát augusztus 31-én. Bált rendeztek a tiszteletére, melyről a legenda szerint a császár hamar visszavonult. A hálószobájában azonban sokáig nem tudott aludni, ki tudja, talán egy győri menyecske miatti csalódásától vezérelve, ezért mérgében kidobott az ablakon egy díszágyúgolyót. A szemfüles turista meg is találhatja ezt a szemközti ház falába fúródva.

A valószínűleg csak kitalált érdekes történet után forduljunk balra, és kanyarogjunk együtt a Sarkantyú közzel, melyben a Katalin Kert vendéglő kerthelyiségébe kukkantva a házsorok között még mai is álló várfalakat csodálhatjuk meg. A kanyargós, igazi óvárosi hangulatot árasztó utcácskából újra a Bécsi kapu téren bukkanunk ki. Forduljunk jobbra a Káptalandomb irányába, álljunk meg a kőtár bejáratánál! A városi kőtár Győr főként római emlékeit mutatja be. Az itt talált szarkofágok, útjelző kövek, sírkövek a föld alatt vezető kazamatarendszer járataiban berendezett kiállítást gazdagítják, ahol megtaláljuk az egykor a felrobbantott Fejérvári kaput díszítő címert is. A vár, aminek legmagasabb tornya, amit győriek Püspökvárnak hívnak, XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült. Az ezer éves győri püspökség székhelye, a Püspökvár 13. századi lakótornya ma látogatható, kilátóteraszáról csodás panoráma tárul elénk, megcsodálhatjuk a két belvárosi folyó, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyását is. Pincéjében az itt vértanúhalált halt győri püspök, Boldog Apor Vilmos emlékkiállítása található. Apor Vilmos a második világháború idején volt Győr püspöke, aki óvóhelynek megnyitotta a lakótorony pincéjét. Az itt egybegyűlt embereknek a föld alatt misézett. Itt érte halálos golyótalálat egy szovjet katonatiszttől, mert a bátor püspök megtagadta a hozzá menekült nők kiszolgáltatását a katonáknak. Káptalandomb egyházi kincseit és az egyház történetét a Szent László Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Püspökvár - Toronykilátó, Káptalanház, Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) ismerhetjük meg. A győri Bazilika, azaz a Nagyboldogasszony Székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. Legtöbbjük, ahogy a főoltárkép is Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicséri. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika minor rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. Ennek tiszteletére aranyozott oltárt emeltek, melynek közepén ma látható a kép. A kép két oldalán Mária szülei, Szent Joachim és Szent Anna láthatók. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai térdelnek.

A Szűzanya könnyezése két kicsi nép, az ír és a magyar történelmi helyzetére adott válasza volt. A Szűzanyának menekülnie kellett írországi otthonából, mint annak idején József védelme alatt menekült a gyermekkel Egyiptomba. Ír földről a clonferti püspök hozta magával, hogy aztán Győr legyen Egyiptoma, megmenekülésének helye. Az ír népet akkoriban keményen üldözte Cromwell protestantizmusa. Alig volt magyar, aki örülhetett annak, hogy 145 év után ismét kereszt díszíti a budavári Nagyboldogasszony-templom tornyát, ahová 1541-ben az Oszmán Birodalom tűzte ki győzelme jeléül a félholdat. A két kicsi nép Szűz Mária könnyeiben az édesanya gyermekeiért hullatott könnyeit fedezhette fel.

A történet szerint a gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló képet Walter Lynch clonferti püspök hozta Győrbe, mégpedig azért, mert az Oliver Cromwell-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából. Találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe és, kanonokká nevezte ki. Nyolc évig, 1663-ban bekövetkezett haláláig élt Győrben, a képet pedig akkor a Szent Anna kápolna egyik oldalfalán helyezték el. Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki, az ország összes püspökét száműzték egy parlamenti határozat alapján. 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének a napján, a Győrben őrzött képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá.

"A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, a káptalanbeliek levették a képet a falról, a fal száraz volt, a kép pedig nemcsak tovább könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A cseppeket tiszta fehér gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép újra könnyezet, úgyhogy a kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány csepp, melynek nyomát most is látni a képen" - írja Jordanszky Elek katolikus pap a Boldogságos Szűz Mária kegyelemképről című munkájában. A gyolcskendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta melyet ma is láthatunk a kincstárban. A győri székesegyház féltett kincseként őrzött Ír Madonna a két nép egymásra találásának igazi szimbólumává vált.

A templom másik jelentős látnivalója a Héderváry-kápolna, melyet a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett. Itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. A herma egy aranyból, ezüstből és drágakövekből készült díszes ereklyetartó, melynek fejrészében található a lovagkirály koponyacsontja. A herma a harmadik legfontosabb nemzeti relikviánk a Szent Korona és a Szent Jobb után.

Lovagkirályunkat, Szent Lászlót Nagyváradon helyezték végső nyugalomra, koponyacsontjának darabjait egy sodronyzománc díszítésű arany-ezüst ereklyetartóba, hermába helyezték. Miután a nagyváradi püspököt Győr egyházi elöljárójává választották, ő hozta magával ajándékul. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, majd ettől kezdve elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.

Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke. A Bazilikát érdemes körbesétálni, mellette találjuk egy a kora-Árpád korból származó templom vagy keresztelőkápolna romjait. Mögötte áll a Borsos Miklós Múzeum, a híres szobrász egykori műterme. Az egyházmegyei Kincstár és Könyvtár sárga timpanonos épülete is látható innét. A templom mögött áll Szent László király bronzszobra, melyen a felirat, Fejjel magasabb mindenkinél. A király kezében a Nagyváradi Bazilika makettjét tartja, ahova eltemették, és ahonnét hermáját 1606-ban Naprághy Demeter püspök magával hozta Győrbe. Utunkat folytassuk a 2020-ban felújított hittudományi főiskola előtt egyenesen Győr egykori piacterére, a Dunakapu térre. Mielőtt azonban a térre sétálnánk, álljunk meg egy izgalmas történetre az ivókútnál, melynek tetején egy vaskakas áll.

Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát. Jelenleg is sokhelyütt találkozhatunk Győrben a vaskakassal. 2017-ben az Európai Ifjúsági Olimpia Fesztivál kabalájának is a kakast választotta a győri szervezőbizottság, aki a Hugoo nevet kapta.

Ha balra tekintünk, a Kossuth-híd pillérénél láthatjuk Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf szobrát, akik vezetésével a magyarok sikerrel visszafoglalták az 1598. március 28-án kezdődő csatában a győri várat. A távolban a Mosoni-Duna partját szegélyező csónakházak és éttermek mögött emelkednek a ma már több mint 15.000 hallgatóval büszkélkedő Széchenyi István Egyetem modern épületei. A folyton fejlődő kampusz a Mosoni-Duna partján helyezkedik el, pár lépésre mellette találjuk a város kedvelt szabad strandját, az Aranypartot, valamint rögtön innét igazi erdei kirándulásra is vállalkozhatunk a Püspökerdőben. A városnézést folytatva azonban ne kalandozzunk most el Révfaluba, hanem sétáljunk a Dunakapu térre. A tér ma Győr legnagyobb rendezvénytere, mely alatt a mélygarázs mínusz első szintjén megtekinthetők a régi várfalak. A tér tradícionalitását és modernitását hűen jelképezi a Pulzus szobor, mely egy 360 fokban elforgatható prizma, melyben megcsodálhatjuk a térről látható panorámát. A teret szegélyező házak egyike rejti a város egyik tradícionális vendéglátóhelyét, ahol a szigetközi specialitást, az ecetes halat is megkóstolhatjuk. Induljunk most újra a belváros irányába! Következő megállónk egy kis tér, a Gutenberg tér, ahol két szobor történetét is megismerjük.

A Káptalandomb feljáratának lábánál áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda szobor, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben és amelynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona, bizonyos Georg Weingasser az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik.

A Kreszta-ház mellett, melynek XVII. századi műemlék épületben ma Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása látogatható, találjuk a Jedlik - csobogót.

A szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították. Talán kevesen tudják, de a magyar találmányok sorát tovább gazdagítja egy sokhelyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes, tanár és fizikus. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, a sok hepe-hupa miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől. 1842. október 5-én Fáy András fóti szüretére ugyanis hivatalos volt Jedlik is, aki magával vitte találmányát. Hogy ne szálljon egyből a fejükbe a bor, azt Jedlik szódavízzel higította, és az így kapott italt németesen Spritzernek nevezte el. A szintén jelen lévő Vörösmarty azonban megalkotta rá a találó fröccs szót.

A Jedlik utcán tovább haladva elérkezünk a Dr. Kovács Pál utca sarkához, ahol, ha felpillantunk, egy igazán szemkápráztató cégért pillantunk meg.

Az itt található patika cégére az aranyhajó, mely Schima Bandi ötvösművész alkotása 1939-ből. A művész a legenda szerint levelet helyezett a hajó belsejébe, melyben az utókornak szánt utasításait fogalmazta meg, miként szükséges restaurálni a hajót, ha az idő vasfoga kikezdi. A hajó felújításakor a győri múzeum restaurátorai valóban megtalálták a levelet, melyet a néhány évvel ezelőtt megrendezett Schima Bandi kiállításon meg is lehetett tekinteni.

A kis utcában nem csak a patikának van hagyományos cégére, a többi kis üzlet is hasonló jelképekkel büszkélkedik. Itt találjuk a kékfestő boltot is, melyben a most már UNESCO világörökségnek számító kék-fehér kelméket vásárolhatunk, melyeket a győri, több generációs kékfestő család a Rába túl partján fekvő műhelyükben alkot. A Széchenyi tér, Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye, és Közép-Európa egyik legszebb barokk tereként szokták emlegetni, napjainkban igazi mediterrán hangulatot áraszt. Nevét természetesen a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról kapta, akinek csempeképét a tér sarkán álló ház falán találjuk. Ha bekukkantunk a Király utcába, egyből jobb oldalon az Esterházy-palota (Király u. 17.) díszes épületét látjuk. Az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A tér közepén áll a Mária-oszlop, mely emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. Tőle jobbra találjuk a bencés épületegyüttest. A Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű Széchényi patikamúzeum, mely hazánk egyetlen patika funkciót is betöltő múzeuma. A kiállítási tárgyak között kétség kívül a legérdekesebb egy korabeli gyomorvarrógép, melyet Petz Aladár, a híres győri orvoscsalád tagja talált fel, és amivel sikeres operációkat hajtott végre a később róla elnevezett győri kórházban a századfordulón. A gyógyszertár neve nem elírás, nevét ugyanis nem Széchenyi Istvánról, hanem Széchényi György egykori győri püspökről, mecénásról kapta. Az oszlop mögött áll a Lloyd épülete (Széchenyi tér 7.). A több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület - mely a XV. század végén vendégfogadónak épült - mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el. Több funkciója (bálterem, mozi) után ma a bencés gimnázium oktatási épülete. A tér északi oldalán szépen felújított barokk házak sorakoznak. Az Apátúr - házat (Széchenyi tér 5.) 1741-1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona. A középső timpanonban Isten szemét láthatjuk, mely a hiedelemmel ellentétben nem alkimista, hanem egyházi jelkép. A bal és jobb oldali szoborfülkékben Szent István és a rendalapító Szent Benedek szobrait láthatjuk. A palota jobbján találjuk az egykor városháza épületét, már a Rákóczi Ferenc utcában, mely erkélyéhez a mai napig emlékezetes esemény fűződik. Kossuth Lajos innét tartott toborzóbeszédet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc folyamán. Az épület alatt ma is megtalálhatók a régi börtönök.

Jókai Mór ismert regényhősnője, a "lőcsei fehér asszony", Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától itt raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált -, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg "A lőcsei fehér asszony" című regényében.

Az Apátúr ház bal oldalán is érdekességet rejt a halványzöld ház, mely nem véletlenül kapta a Vastuskós ház nevet.

A házat 1833-ban Zittritsh Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a sarkához a bécsi "Stock im Eisen" mintájára, melyet az osztrák fővárosban a Stephansdom mellett tekinthetünk meg. A hagyomány szerint a vándorló kézműves inasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba.

Czuczor Gergely utcán sétálva hamarosan elérkezünk a II. János Pál térre, ahol a sok barokk műemlék után a modern építészet egy megosztó alkotását látjuk. A Győri Nemzeti Színházat 1978-ban adták át Déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona. Belvárosi sétánk során megismertük a római kortól folyamatosan fejlődő Győrt, és elérkeztünk a modern korba, napjainkig.

Felhasznált irodalom

Hegedűs Péter - Szabó Zoltán: Vaskakas is talál szelet. Győr-Szol Győri Közszolg. és Vagyongazd., Győr, 2011

Horváth Gábor: Kleiner Győrer Stadtführer. Győr, 1999

https://www.gyorplusz.hu/gyor/ketezer-viragszallal-koszontottek-a-konnyezo-szuzanyat/. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.hellogyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.turizmus.gyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

3.

Vár a modern technika - Kalandozz Mosonmagyaróváron és Győrben! Tapasztald meg a természet csodáit a Futurában!Légy részese az egyik legmodernebb helyi termék, egy új AUDI születésének, kísérletezz, robbants, építs robotot a fifikus fizikusokkal a Mobilisban!

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, az osztrák és a szlovák határtól 15 km-re, az M1-es autópálya mellett fekszik. A település helyét a kedvező természetföldrajzi adottságok jelölték ki. Már a római korban Ad Flexum néven katonai tábor és hozzá kapcsolódóan polgári település állt itt, amely a limes, a Duna mentén húzódó határvédelmi rendszer része volt. Az államalapítás idején megszervezett Moson megye központja is ide került: előbb a mosoni földvár szolgált ispánsági központként, majd a (magyar)óvári vár lett a megye központja. Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, s ezzel a település fejlődése derékba tört. A tatárjárást követően az 1250-es években épített kővárat a Lajta hídjánál a Győr nemzetségből való Konrád mester, amely mellett egy kisebb falu is létrejött. Az Óvárnak nevezett vár és település a megye nagyobb részét magában foglaló uradalom központja lett. 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól (Károly Róbert özvegyétől, Nagy Lajos királyunk édesanyjától) számos kiváltságot kapott, amely révén széles önkormányzatisággal rendelkező mezővárossá lépett elő. A meginduló fejlődésnek köszönhetően a XV. századra egy kis lélekszámú, de városias arculatú település jött létre, plébániatemplommal, kápolnával és részben kőből emelt polgárházakkal, valamint heti- és országos vásárral. A mezőváros lakói részben iparral foglalkoztak: 15 mesterség 37 művelőjére rendelkezünk adatokkal; részben kalmárok voltak, aki a településen keresztülhaladó kelet-nyugat irányú kereskedelmi útnak köszönhetően bekapcsolódtak a jól jövedelmező marhakereskedelembe. A polgárfiúk közül többen külhoni egyetemekre is eljutottak. A török idők állandósult háborús viszonyai ellenére Magyaróvár tovább fejlődött a XVI-XVII. században, köszönhetően a marhakereskedelemnek. Lakossága részben német, részben magyar volt. A reformáció kibontakozása idején, az 1550-es években Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát is alapított a városban. A katolikus reform azonban visszahódította a várost, ahol előbb a kapucinusok, majd a piaristák telepedtek le, ez utóbbiak kollégiumot és iskolát is alapítottak (1739). Napóleon csapatai 1809-ben elfoglalták s itt zajlottak a schönbrunni béke előkészítő tárgyalásai. Az óvári uradalom 1548-ban a Habsburg-család magánbirtoka lett (és az is maradt 1945-ig): 1766-ig uralkodói kézen volt, ám ebben az évben Mária Terézia kedvenc leányának, Mária Krisztinának adományozta esküvői ajándék gyanánt. Az ifjú férj, Albert szász-tescheni herceg 1818-ban Mezőgazdasági Akadémiát alapított a várban, amely a kontinens első agrár-felsőoktatási intézménye lett. Korszerű oktatási programját Wittmann Antal dolgozta ki. 1836-ban Czéh Sándor nyomdája kezdte meg működését a városban, amelyhez kölcsönkönyvtár is tartozott. A XIX. század második felében az iparosodást a korszerű főhercegi hengergőzmalom és serfőzde fémjelezte illetve a pénzintézetek megjelenése. Az I. világháború kezdetén pedig a monarchia legnagyobb lőporgyárát kezdték el építeni a város szélén. Moson - amely a középkor végére szintén mezővárossá lett - fejlődése a XIX. században vett lendületet. Előbb a gabonakereskedelem teremtett jólétet, majd Kühne Ede mezőgazdasági gépgyára hozta el a modern gyáripart a településre. Ezzel párhuzamosan jelentős zsidó közösség is megtelepedett Mosonban. A két városrész 1939-ben egyesült, és a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják a jelenlegi 30.000 lakosú várost. A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák. Az egész évben nyitva tartó fürdő vize elismert gyógyvíz, mely besorolása szerint Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik, alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, amely tetemes jodidiont és sok oldott sót tartalmaz. Mosonmagyaróváron a kilencvenes években egymás után épültek a kisebb nagyobb szállodák, panziók, apartman házak és éttermek.

Sétánkat kezdjük az óvári várnál! A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a 15. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz, melyben gótikus ülőfülkék, falában római feliratos kővel, és 19-20. századi emléktáblák láthatók. Az óvári várat a 13. század közepén építették fel és többször átalakították. A XV. században emelték a mai, szabálytalan négyszög alaprajzú épületet, amely jelenlegi megjelenését a XIX. század első felében nyerte el. A Rákóczi-szabadságharc leverése után katonai jelentőségét elveszítette. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Az egykori gazdászképző 1818-ban kezdte meg működését két éves, előbb latin, majd német, s 1869-től magyar és német nyelvű oktatással. A vár bejárata mellett látható az alapítók, Albert Kázmér herceg és Wittmann Antal mellszobra (Trischler Ferenc pécsi szobrász munkái). A belső várudvarban található Nikolaus Lenau költő mellszobra és emlékpadja, aki 1822-23-ban az akadémia diákja volt. A vár épületében intézménytörténeti múzeum látogatható. A vár épülete előtt I. és II. világháborús, valamint 1956-os emlékművek láthatók. A várárok hídján Fekete István író életnagyságú szobra (Trischler Ferenc) köszönti a látogatókat. Az egyetem 1912-ben átadott, szecessziós épülete mellett található az 1713-as pestis járvány emlékére épített lucsonyi Anna-kápolna. A Malom-ági Lajta fölé épült a hajdani uradalmi malom, mely 1648 óta működött egészen az 1980-as évekig. Az impozáns épületegyüttes része az egykori főhercegi sörgyár. A Deák téren áll az 1744-ben emelt Nepomuki Szent János szobor, a város egyik jelentős barokk emléke. Ugyanitt, a 3. számú ház falán helyezte el a Városvédő Egyesület 2003 októberében a Deák-napi ünnepségsorozat egyik momentumaként a "haza bölcse" tiszteletére készíttetett emléktáblát. A térnek a várral szembe néző oldalán áll a Habsburg-ház, a főhercegek valamikori beszállóháza. Az épületben megszállt Champagny herceg, Napóleon külügyminisztere, gróf Széchenyi István, Moson megye országgyűlési követe és a Bécs felé menekülő Jellasich is. Kossuth Lajos toborzó körútja során 1848 októberében a Fő utca felöli erkélyről hívta hadba a környékbelieket, erről emléktábla tanúskodik. A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz legközelebb álló személy Habsburg Frigyes főherceg volt, aki 1920-tól egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron. Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottjaival, vagy a ház előtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat. Erre emlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra (Paulikovics Iván alkotása), melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el. A Fő utca felőli oldalon van a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fő utca túl oldalán több barokk lakóház található, hangulatos belső udvarral, köztük a város legrégebbi fogadója, a Fekete Sas Szálló és Étterem. Az 1924-ig vármegyeháza, a mai városháza, 1892-ben épült neoreneszánsz stílusban. Falán az emléktábla az 1809. augusztusi béketárgyalások a város napóleoni háborúk idején betöltött szerepéről tanúskodik. Homlokzatát Moson megye címere díszíti. A Fő utca ékessége a Cselley-ház. A gótikus eredetű, a barokk idején átalakított épületben a Hansági Múzeum kiállításai látogathatóak: a magyar festészet remekeit felvonultató Gyurkovics-gyűjtemény, a 18-19. századi lakáskultúrát megidéző iparművészeti kiállítás, a dongaboltozatos pincében pedig római kori kőtár. A régi városháza mellett, melyen Széchenyi István emléktáblája látható, jutunk el a Szt. László térre. A tér ékessége a Szt. Gotthárd plébániatemplom, mely a XVIII. században épült. Az egyhajós templomot barokk belső jellemzi, altemploma Habsburg Frigyes főherceg és feleségének temetkezési helye. Az 1993-ban felállított Szent László-szobor Lebó Ferenc alkotása. A város sétálóutcáján, a Magyar utcán érünk el a neogót evangélikus templomhoz, melynek hajójában Huszár Gál protestáns prédikátor emléktáblája látható. A templom közvetlen közelében állították fel 2004 júniusában a "Trianon-keresztet", mely minden arra járót az első világháborút lezáró döntésre emlékeztet. A templommal átellenben, a Magyar utca és a Kórház utca által közrezárt területen áll Nagy Benedek szobrászművész alkotása, az "Európa-kő", melyet Magyarország Európai Uniós taggá válásának előestéjén, 2004. április 30-án lepleztek le. A fő közlekedési utak találkozásánál, a Régi Vámház téren kialakított zászlópark és a városi kórház mellett elhaladva érünk a Mosonvármegyei Múzeumhoz, mely előtt 1848-as emlékszobor áll. A múzeum klasszicizáló épülete 1912-re készült el. Ma a város és környéke történetét bemutató állandó kiállításnak ad otthont. A Szent István király úton Moson felé haladva a Szeghalmi Bálint által, az erdélyi fatemplomok stílusában épített, majd 1940-ben felavatott református templomot pillantjuk meg. Mosonban, a Szent István király út 123. számú ház Flesch Károly hegedűművész és zenepedagógus szülőháza, emlékét a ház falán Rieger Tibor domborműve őrzi. A nevét viselő nemzetközi hegedűversenyt kétévente tartják meg a városban a róla elnevezett Kulturális Központban. A Zsidótemető az város életében fontos szerepet játszott és a holokauszt áldozatává vált zsidó közösségre emlékeztet ódon sírköveivel. A mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épület, melyet az 1900-as évek elején átépítettek, belső berendezése korabeli barokk. Előtte kőkereszt, német nyelvű feliratán 1836-os évszám. 2000. augusztus 20-án, a millennium tiszteletére avatták fel Szent István király szobrát, Lebó Ferenc alkotását. Az egykori lőporgyár helyén létrejött Ipartelep városrész különleges emléke az első világháborús barakk-kápolna, amelyet olasz hadifoglyok emeltek, s amely később a városrész hitéletét szolgálta. A Gyásztéren kopjafák sora vezet az 1956-os forradalom emlékművéhez. A háromalakos, megrázó kompozíció Riegler Tibor alkotása.

Futura

A Futura Magyarország legnagyobb tudományos játszóháza egy 300 éves műemlék magtárban, ahol felfedezhetjük a négy őselem - a Víz, a Föld, a Levegő és a Tűz - titkait, a Szigetköz növény- és állatvilágát. Az épület különböző szinteken különböző tematikus élményeket nyújt. A víz szintjén az eszközök olyan természeti jelenségeket mutatnak be, amelyekért valójában a Földet kellene körbekerülnünk. Áramlatok, vízfolyások, víz alatti merülés és vizes élőhelyek várnak ránk, kipróbálhatjuk, vajon fel tudunk-e lőni vízipisztollyal egy labdát az emelkedőn, tudunk-e vízesést alkotni és áramot termelni különböző vízkerekekkel? Megfigyelhetjük, mi történik egy labdával, ha örvénybe kerül, kipróbálhatjuk, mire képes az Archimédesz-csavar. A Föld szintjén, az I. emeleten látványosan szemléltetik a legfontosabb fizikai törvényeket, játékosan bemutatják a kőzet- és talajfajtákat, a szigetközi tájat, és itt kapott helyet a beltéri játszótér, a Pocok Világ. Megismerhetjük a Szigetköz természeti környezetét, növény- és állatvilágát. A II. emeleten a légköri, időjárási jelenségeket, a szél természetformáló munkáját, a szélerőművek működését vizsgálhatjuk a levegő szintjén. A III. emelet a tűz szintje. Optikai érdekességekkel, illúziókkal, fényjelenségekkel kapcsolatos eszközökkel várnak. A kiállítás egyik különleges eleme a MiniSpaceWorld, melynek terepasztalain a történelmi Holdra szállások helyszínei és a jövő tervezett holdbázisai jelennek meg.

Győr

Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. Hazánk hatodik legnagyobb vára, közel 130.000 ember otthona. A kisalföldi megyeszékhely gazdasági, oktatási, kulturális központ, a sport fellegvára. A Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Vaskakas Bábszínház mind a város kulturális életét gazdagítják, míg sportsikereiről olyan egyesületek gondoskodnak, mint a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata vagy éppen világbajnok kajak-kenusai.

A város már a római korban is jelentős kereskedelmi, katonai központ volt, a kelta Arrabona nevet tovább használva a római legionáriusok kr. u. 10-ben alapították a központot, ahol castrumot emeltek a mai Káptalandombon található Püspökvár helyén, ahonnét a folyókon való átkelést és Pannónia Provinciát ellenőrizték. A virágzó római időszakot követően az avar megszállás után már a honfoglalás idejében járunk, amikor a Kárpát-medencébe áramló magyar törzsek is kiemelt figyelmet szenteltek a Kisalföld termékeny tájának. Győr városa már Szent István király idején kiemelkedő településnek számított, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Géza fejedelem halála utáni utódlási viszály lezárásaként Koppány vezér felnégyelt teste közül egy Győr városkapuját "díszítette". Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, mely hivatalosan 1271-ben emelkedett városi rangra, amikor V. István királytól kapott városi kiváltságokat, mely jelentősen hozzájárult a hely gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost. A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja, hiszen Bécs előtt Győr volt az utolsó keresztény bástya, így a Habsburgok is kiemelt hangsúlyt fektettek a vár megerősítésére. A város aztán 1594-ben török uralom alá került, ami mindössze 4 évig tartott, 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, míg 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet, és a ma is használatos címert adományozta a városnak. Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg. 1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek. A rendszerváltás után a hagyományos ipari üzemek hanyatlásnak indultak, ám egyre több multinacionális cég telepedett le. A város vezetése a munkalehetőségeket biztosító vállalatok támogatása mellett fontosnak tartja az oktatás, a kultúra, a sport és más rekreációs tevékenységek fejlesztését is. A különböző történelmi korok emlékeinek megőrzése, restaurálása, valamint az idegenforgalom és a modern iparágak fejlesztése egyszerre jellemzi Győrt. Győrben járva magunk is meggyőződhetünk arról, hogy egy város lehet egyszerre tradicionális és modern.

Belvárosi sétánkat a város mai szimbóluma, a Városháza előtt kezdjük. A Városháza (Városház tér 1.) a Szent István út meghatározó épülete, egyben Győr egyik legismertebb épülete. 1896-ban kezdték építeni, mert akkorra a Széchenyi tér sarkán álló régi városháza a növekvő városi igényeket hely hiánya miatt már nem tudta kiszolgálni. Hosszas keresgélés után az akkor még beépítetlen, híd melletti területre esett a városvezetés választása. Az építkezés az akkori mércékkel mérve is kiemelten sok pénzbe került, egy millió aranykoronába. Az épület létrejöttét nagyban segítette Bisinger József, egykori üveges mester hagyatéka. A lokálpatrióta győri vagyonos polgár ugyanis egy olyan alapítványra hagyományozta vagyona jelentős részét, melynek kitételül szabta, hogy Győr városhoz méltó városháza építésére használhatják fel. Az összességében eklektikus, a francia neoreneszánsz és barokk stílusjegyeit is magán viselő épületet aztán a város ikonikus polgármestere, Zechmeister Károly avatta fel 1900-ban. A szimmetrikus, U-alakú épület középpontjában emelkedik az 59 méter magas óratorony, melyből minden egész órakor dunai népdal csendül fel. 11 és 17 órakor pedig modern zenejátékot hallhatunk. Homlokzatán a Mária Terézia által 1741-ben adományozott ovális címert láthatjuk. A címer bal oldalán a Fejérvári kapu stilizált mása szerepel, jobb oldalon fent a város védőszentje, Szent István vértanú alakját figyelhetjük meg. Jobb oldalul alul három fehér hullámvonal látható piros háttér előtt, melyek a város három folyóját, a Mosoni-Dunát, a Rábát és a Rábcát szimbolizálják. Ezért hívják Győrt hazánkban a folyók városának. A rutinos keresztrejtvény-fejtők biztosan jól tudják, hogy Tata a vizek városa, nem összekeverendő tehát Győrrel. Fontos megemlíteni, hogy Győrben tehát nem a Nagy Duna, hanem a Kis-Duna, a Duna mellékága, a Mosoni-Duna folyik, mely két folyóág fogja közre a Szigetközt, melyhez így Győr egy része is tartozik. Az épületben a Díszterem és a torony megtekintésére van lehetőség előzetes regisztrációt követően. Az épülettel szemben magasodik az egykori Megyeháza modern épülete, mely jelenleg a Megyei Kormányhivatalnak ad otthont. A hetvenes évek jellegzetes üvegépülete a monumentális városháza vizuális élményének visszatükröződését hivatott szolgálni. A Városházával szemben érdemes még megemlíteni a szökőkutat, mely a város folyóinak összefolyását szimbolizálja, és tavasztól őszig zene- és fényjátékkal szórakoztatja a parkban pihenőket.

A belváros irányába indulva a Baross út - Szent István út sarkán láthatjuk az egykori Royal szálló épületét, mely ma a város legnagyobb, három csillagos hotelje, a Danubius lánchoz tartozó Rába Hotel City Center. A Baross utcán, a város sétálóutcáján haladva a hotellel szemben találunk egy nyilvános illemhelyet a lépcsőn lemenve. Az utca elején rögtön köszönthetjük is az utca névadóját, Baross Gábort, akinek bronzszobra kezében órát tartva az idő gyors múlását szimbolizálja, hiszen a kiemelkedő államférfinak kevés idő jutott az alkotásra, hiszen fiatalon elhunyt. A szobor után néhány lépéssel, ha feltekintünk, márványtábla is emlékeztet a mai Szlovákia területén, a Felvidéken, Ilaván született Barossra, aki közlekedési miniszterként a vasúti közlekedés és a postahálózat fejlesztésével alkotott kiemelkedőt többek között. Győrben középiskola és híd is a nevét viseli. Az utcát 1997-ben újították fel, akkor kapta új burkolatát, a díszfákat is akkor ültették, valamint a padokat is akkor helyezték ki. Az akkori városszépítő munkálatokat sok helyi cég is támogatta anyagi felajánlásával, melyért cserébe egy-egy padot kaptak szimbolikusan ajándékba. A padokhoz közelebb lépve a táblán a város címere alatt egy-egy név, vagy adakozó magánszemély neve olvasható. Győr legnagyobb vállalatának, az Audi Hungarianak hiába is keresnénk a padját, a cég ugyanis egy szobrot, a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében álló kőcsigát adta a városnak, mely egy stilizált erőforrást, egy motort ábrázol, melyet Győrben gyártanak. A szobor egy a város számtalan ivókútja közül. Tovább haladva a következő nevezetesség felé, a 18. szám alatti épületnél állunk meg, ahol maga a nevezetesség már nem látható. Ha feltekintünk, a ház falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fejérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta. Itt nyer igazán értelmet, hogy miért is szerepel a város címerében az egykori városkapu, miért is játszott nagy szerepet a város történelmében. Az események egészen a város török megszállásáig vezetnek vissza minket, a 4 éves török uralom végére. A korabeli elbeszélések szerint 1598. március 28-án éjjel néhány töröknek öltözött magyar katona egy echos szekérrel megjelent a város Fejérvári kapujánál, és bebocsátást kért, mert elmondásuk szerint élelmiszer-utánpótlást hoztak magukkal Sophiane, azaz az akkori Pécs városából. Amíg a törökök a kapu kinyitásával bajlódtak, a magyarok a kor akkori találmányát, hatalmas erejű petárdákat erősítettek a környező várfalakra, melyek berobbantása után benyomultak a városba, és 3 napos ádáz küzdelem után visszafoglalták a várost. El is értük az egykori Győr határát, hiszen a városfalak a várkapu mögött, a mai Arany János utca helyén húzódtak. A kereszteződésben a győriek által csak "Csónakosnak" hívott szobor található, mely kedvelt találkozási pont a városban. Paulikovics István alkotásának címe Nosztalgia egy letűnt életkor után, mely 1997 óta díszíti a sétálóutcát. A város utolsó nagy árvízére, az 1954-ben pusztító nagy dunai árvíznek állít emléket, mely alatt a Szigetközben élők napokig a padláson vészelték át a Mosoni-Dunán levonuló árhullámot. Következő megállónk a Baross út - Kazinczy utca találkozása, melyben Sárkányölő Szent György modern szobrával találkozunk. Előtte érdemes a lábunk elé tekinteni, mert a díszkövekbe vésve olvashatjuk egyben az összes olyan helyi céget, melyek 1997-ben hozzájárultak a Baross utca megújításához. Folytassunk utunkat balra kanyarodva. A Kazinczy utca jobb és bal oldala hűen tükrözi a második világháború pusztítása után újraépített épületek és az eredeti, barokk stílusú házak kontrasztját. Míg a bal oldalon műemlék és műemlék jellegű épületek sorakoznak, addig a jobb oldal házait a háborús bombázások után jellemző szürke, egyszerű, szocreál stílusban építették újjá. Az utca elvezet minket a karmelita templomig, melynek főbejárata a Bécsi kapu téren található. A templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. Sötét kápolnája a Lorettói ház mására épült, melyben a Fekete Madonnát találjuk. A bejárat melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. A templom nevezetes még egyetlen tornyáról, mely kivételesen nem az épület oltára fölött emelkedik, valamint altemplomáról, mely temetkezési hely. A tér mellett folyó Rába vízszintjénél mélyebben fekszik, így igazi mérnöki bravúrnak számít, hogy vastag falai még árvíz idején sem engedték be sem a folyóvizet, sem a talajvizet. A templom csoportok számára vezetéssel nem látogatható. Az egykori karmelita rendház ma háromcsillagos szállodaként üzemel Klastrom néven. Sétáljunk most a város német nyelvű névadójához, a Rába folyóhoz. Németül ugyanis Raab néven szerepel napjainkban is Győr az idegenforgalmi témájú szakirodalomban. A Rába kettős híd belvárosi hídfőjénél találunk egy óratornyot, mely a bécsi Schauer cég egykori ajándéka. A folyó felőli oldalán még az időjárást is megjósolja nekünk, ám leginkább napsütéses időt mutat a győrieknek. Előttünk látjuk a Radó-szigetet, melyet a Rába két ága fog közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely, a város első kőszínháza is itt állt egykor, valamint első világháborús emléket is találunk itt az Aranyszarvas szálláshellyel szemben. A folyó túl oldala igazi történelmi kuriózum nem csak Győrben, hanem Közép-Európában is, hiszen a híd meghosszabbításában a Kossuth utca az egyetlen olyan, mely 5 különböző felekezet templomának ad otthont. Elsőként a híd után egyből balra az Evangélikus Szigetet, azaz az Insula Lutheranat találjuk, mely nevelési intézmények mellett az Evangélikus Öregtemplomot is rejti. Tornyot ne is keressünk, hiszen a korabeli építési szabályok szerint kizárólag a katolikus templomoknak lehetett. A következő egyházi épület a Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5.). A neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült, akkoriban a neológ zsinagógák építésének mintájául szolgált. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének, valamint a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Karának ad otthont. Mellette a református templom, srégen szemben a katolikus templom található, míg az ötödik, a görög-katolikus rác templom az utca vége felé, a Bálint Mihály utcában áll. A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, Szerb ortodox templomot. A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora. A Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi. Sziget városrészben, szintén a Rába túlpartján találjuk még a város gyógy-, termál- és élményfürdőjét, mely a 2000 méter mélyről feltörő gyógyhatású, 67 ⁰C termálvizet hasznosítja. A fürdőhöz a kettős hídon átkelve jobbra kanyarodjunk el. A tér felé visszaindulva a bal oldalon lent ágyúkat pillanthatunk meg, melyekkel azonban sosem védték a győri várat. A XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely. Itt, a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940). Innét indulva kellemes sétát tehetünk a Rába folyásával megegyező irányba, elsétálva a Rába-Mosoni-Duna-torkolatig, kilyukadva a Dunakapu térnél. Most azonban folytassuk utunkat a Káptalandomb kincseinek felfedezésére, induljunk vissza a Bécsi kapu térre. A tér nevét az egykor itt álló városkapuról, a Bécsi kapuról kapta, melynek ma már nyomait sem látjuk. Az 1804-es kismegyeri Napóleoni csatát követően a francia seregek robbantották be a kaput, egyben rombolták le a város védvonalait. Ha azonban Párizsban járunk turistaként, a Diadalíven felfedezhetjük a csata emlékét, egyetlen magyarországi csatahelyszínként ugyanis Győr neve szerepel a Napóleon győztes csatáit felsoroló listában. Győr német nevét, a Raab nevet olvashatjuk. A barokk tér közepén áll a Győr melletti Téten született Kisfaludy Károly szobra, Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892). Több történetet is mesélnek a szobor alakjával kapcsolatban, aki pennát és jegyzetlapokat tart a kezében. Állítólag felírja a téren tilosban parkoló autók rendszámát. Mivel Győr neves iskolaváros, sok kiváló intézmény otthona, sok diák siet a téren keresztül reggelente iskolába. Akik azonban még 8 órakor is itt tekeregnek, felkerülnek a szigorú Kisfaludy lapjaira. És ha nyáron csodálkoznánk, ugyan miért visel a szoboralak melegben is nagykabátot, a válasz erre a szél. Mert bár Veszprém a szelek városa Magyarországon, Győrben is gyakran fúj a szél, mivel a város az úgynevezett Parndorf - Tata szélcsatornában található. Így Kisfaludy még halála után jó szolgálatot tesz a városnak, ahol tanult, élt és alkotott, hiszen a belvárosba tartó szeleket felfogja a nagy kabátjával. Ha jól körültekintünk a téren, láthatjuk a gondosan felújított barokk lakóházakat, melyek a város első többemeletes házai voltak. Különösen szép a szobor háta mögött álló sárga Ott-ház, melynek kovácsoltvas erkélye fölött a homlokzatán a család címerét is felfedezhetjük. Szemből nézve egy impozáns, kétemeletes palota benyomását kelti az épület, ami oldalról azonban elárulja a turpisságot. A második emelet ugyanis nem igazi, az ablakok zsalui nem hiába vannak mindig zárva, hiszen ez csupán egy attika, mely az optikai megtévesztés ékes példája. A szomszédos, jelenleg banképület Győr egyik legszebb sarokerkélyét tudhatja magáénak. A barokk építészet jellegzetessége a zárt sarokerkély, mellyel Győrben valamikor még a házak sík homlokzatán kiugró erkélyként is találkozunk. Abból a praktikus megfontolásból épültek így, mivel belülről 270 fokos kilátást biztosítanak, így anélkül, hogy a ház lakói ablakot nyitva kihajoltak volna, akár több utca, tér történéseit is szemmel tarthatták. Mielőtt felsétálnánk a Káptalandombra, tegyünk egy kis kitérőt a Király utcába. Itt található a 4. szám alatt az a Napóleon-ház, mely a híres francia császár emlékét őrzi. A győri, kismegyeri csata (1804. június 14.) után Napóleon felkereste a győri helyőrséget, és eltöltött ebben a házban egy éjszakát augusztus 31-én. Bált rendeztek a tiszteletére, melyről a legenda szerint a császár hamar visszavonult. A hálószobájában azonban sokáig nem tudott aludni, ki tudja, talán egy győri menyecske miatti csalódásától vezérelve, ezért mérgében kidobott az ablakon egy díszágyúgolyót. A szemfüles turista meg is találhatja ezt a szemközti ház falába fúródva. A valószínűleg csak kitalált érdekes történet után forduljunk balra, és kanyarogjunk együtt a Sarkantyú közzel, melyben a Katalin Kert vendéglő kerthelyiségébe kukkantva a házsorok között még mai is álló várfalakat csodálhatjuk meg. A kanyargós, igazi óvárosi hangulatot árasztó utcácskából újra a Bécsi kapu téren bukkanunk ki. Forduljunk jobbra a Káptalandomb irányába, álljunk meg a kőtár bejáratánál! A városi kőtár Győr főként római emlékeit mutatja be. Az itt talált szarkofágok, útjelző kövek, sírkövek a föld alatt vezető kazamatarendszer járataiban berendezett kiállítást gazdagítják, ahol megtaláljuk az egykor a felrobbantott Fejérvári kaput díszítő címert is. A vár, aminek legmagasabb tornya, amit győriek Püspökvárnak hívnak, XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült. Az ezer éves győri püspökség székhelye, a Püspökvár 13. századi lakótornya ma látogatható, kilátóteraszáról csodás panoráma tárul elénk, megcsodálhatjuk a két belvárosi folyó, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyását is. Pincéjében az itt vértanúhalált halt győri püspök, Boldog Apor Vilmos emlékkiállítása található. Apor Vilmos a második világháború idején volt Győr püspöke, aki óvóhelynek megnyitotta a lakótorony pincéjét. Az itt egybegyűlt embereknek a föld alatt misézett. Itt érte halálos golyótalálat egy szovjet katonatiszttől, mert a bátor püspök megtagadta a hozzá menekült nők kiszolgáltatását a katonáknak. Káptalandomb egyházi kincseit és az egyház történetét a Szent László Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Püspökvár - Toronykilátó, Káptalanház, Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) ismerhetjük meg. A győri Bazilika, azaz a Nagyboldogasszony Székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. Legtöbbjük, ahogy a főoltárkép is Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicséri. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika minor rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. Ennek tiszteletére aranyozott oltárt emeltek, melynek közepén ma látható a kép. A kép két oldalán Mária szülei, Szent Joachim és Szent Anna láthatók. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai térdelnek. A templom másik jelentős látnivalója a Héderváry-kápolna, melyet a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett. Itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. A herma egy aranyból, ezüstből és drágakövekből készült díszes ereklyetartó, melynek fejrészében található a lovagkirály koponyacsontja. A herma a harmadik legfontosabb nemzeti relikviánk a Szent Korona és a Szent Jobb után. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke. A Bazilikát érdemes körbesétálni, mellette találjuk egy a kora-Árpád korból származó templom vagy keresztelőkápolna romjait. Mögötte áll a Borsos Miklós Múzeum, a híres szobrász egykori műterme. Az egyházmegyei Kincstár és Könyvtár sárga timpanonos épülete is látható innét. A templom mögött áll Szent László király bronzszobra, melyen a felirat, Fejjel magasabb mindenkinél. A király kezében a Nagyváradi Bazilika makettjét tartja, ahova eltemették, és ahonnét hermáját 1606-ban Naprághy Demeter püspök magával hozta Győrbe. Utunkat folytassuk a 2020-ban felújított hittudományi főiskola előtt egyenesen Győr egykori piacterére, a Dunakapu térre. Mielőtt azonban a térre sétálnánk, álljunk meg egy izgalmas történetre az ivókútnál, melynek tetején egy vaskakas áll. Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát. Jelenleg is sokhelyütt találkozhatunk Győrben a vaskakassal. 2017-ben az Európai Ifjúsági Olimpia Fesztivál kabalájának is a kakast választotta a győri szervezőbizottság, aki a Hugoo nevet kapta. Ha balra tekintünk, a Kossuth-híd pillérénél láthatjuk Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf szobrát, akik vezetésével a magyarok sikerrel visszafoglalták az 1598. március 28-án kezdődő csatában a győri várat. A távolban a Mosoni-Duna partját szegélyező csónakházak és éttermek mögött emelkednek a ma már több, mint 15.000 hallgatóval büszkélkedő Széchenyi István Egyetem modern épületei. A folyton fejlődő kampusz a Mosoni-Duna partján helyezkedik el, pár lépésre mellette találjuk a város kedvelt szabad strandját, az Aranypartot, valamint rögtön innét igazi erdei kirándulásra is vállalkozhatunk a Püspökerdőben. A városnézést folytatva azonban ne kalandozzunk most el Révfaluba, hanem sétáljunk a Dunakapu térre. A tér ma Győr legnagyobb rendezvénytere, mely alatt a mélygarázs mínusz első szintjén megtekinthetők a régi várfalak. A tér tradícionalitását és modernitását hűen jelképezi a Pulzus szobor, mely egy 360 fokban elforgatható prizma, melyben megcsodálhatjuk a térről látható panorámát. A teret szegélyező házak egyike rejti a város egyik tradícionális vendéglátóhelyét, ahol a szigetközi specialitást, az ecetes halat is megkóstolhatjuk. Induljunk most újra a belváros irányába! Következő megállónk egy kis tér, a Gutenberg tér, ahol két szobor történetét is megismerjük. A Káptalandomb feljáratának lábánál áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda szobor, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben és amelynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona, bizonyos Georg Weingasser az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik. A Kreszta-ház mellett, melynek XVII. századi műemlék épületben ma Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása látogatható, találjuk a Jedlik - csobogót. A szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították. Talán kevesen tudják, de a magyar találmányok sorát tovább gazdagítja egy sokhelyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes, tanár és fizikus. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, a sok hepe-hupa miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől. 1842. október 5-én Fáy András fóti szüretére ugyanis hivatalos volt Jedlik is, aki magával vitte találmányát. Hogy ne szálljon egyből a fejükbe a bor, azt Jedlik szódavízzel higította, és az így kapott italt németesen Spritzernek nevezte el. A szintén jelen lévő Vörösmarty azonban megalkotta rá a találó fröccs szót. A Jedlik utcán tovább haladva elérkezünk a Dr. Kovács Pál utca sarkához, ahol, ha felpillantunk, egy igazán szemkápráztató cégért pillantunk meg. Az itt található patika cégére az aranyhajó, mely Schima Bandi ötvösművész alkotása 1939-ből. A művész a legenda szerint levelet helyezett a hajó belsejébe, melyben az utókornak szánt utasításait fogalmazta meg, miként szükséges restaurálni a hajót, ha az idő vasfoga kikezdi. A hajó felújításakor a győri múzeum restaurátorai valóban megtalálták a levelet, melyet a néhány évvel ezelőtt megrendezett Schima Bandi kiállításon meg is lehetett tekinteni. A kis utcában nem csak a patikának van hagyományos cégére, a többi kis üzlet is hasonló jelképekkel büszkélkedik. Itt találjuk a kékfestő boltot is, melyben a most már UNESCO világörökségnek számító kék-fehér kelméket vásárolhatunk, melyeket a győri, több generációs kékfestő család a Rába túl partján fekvő műhelyükben alkot. A Széchenyi tér, Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye, és Közép-Európa egyik legszebb barokk tereként szokták emlegetni, napjainkban igazi mediterrán hangulatot áraszt. Nevét természetesen a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról kapta, akinek csempeképét a tér sarkán álló ház falán találjuk. Ha bekukkantunk a Király utcába, egyből jobb oldalon az Esterházy-palota (Király u. 17.) díszes épületét látjuk. Az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A tér közepén áll a Mária-oszlop, mely emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. Tőle jobbra találjuk a bencés épületegyüttest. A Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű Széchényi patikamúzeum, mely hazánk egyetlen patika funkciót is betöltő múzeuma. A kiállítási tárgyak között kétség kívül a legérdekesebb egy korabeli gyomorvarrógép, melyet Petz Aladár, a híres győri orvoscsalád tagja talált fel, és amivel sikeres operációkat hajtott végre a később róla elnevezett győri kórházban a századfordulón. A gyógyszertár neve nem elírás, nevét ugyanis nem Széchenyi Istvánról, hanem Széchényi György egykori győri püspökről, mecénásról kapta. Az oszlop mögött áll a Lloyd épülete (Széchenyi tér 7.). A több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület - mely a XV. század végén vendégfogadónak épült - mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el. Több funkciója (bálterem, mozi) után ma a bencés gimnázium oktatási épülete. A tér északi oldalán szépen felújított barokk házak sorakoznak. Az Apátúr - házat (Széchenyi tér 5.) 1741-1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona. A középső timpanonban Isten szemét láthatjuk, mely a hiedelemmel ellentétben nem alkimista, hanem egyházi jelkép. A bal és jobb oldali szoborfülkékben Szent István és a rendalapító Szent Benedek szobrait láthatjuk. A palota jobbján találjuk az egykor városháza épületét, már a Rákóczi Ferenc utcában, mely erkélyéhez a mai napig emlékezetes esemény fűződik. Kossuth Lajos innét tartott toborzóbeszédet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc folyamán. Az épület alatt ma is megtalálhatók a régi börtönök. Jókai Mór ismert regényhősnője, a "lőcsei fehér asszony", Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától itt raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált -, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg "A lőcsei fehér asszony" című regényében. Az Apátúr ház bal oldalán is érdekességet rejt a halványzöld ház, mely nem véletlenül kapta a Vastuskós ház nevet. A házat 1833-ban Zittritsh Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a sarkához a bécsi "Stock im Eisen" mintájára, melyet az osztrák fővárosban a Stephansdom mellett tekinthetünk meg. A hagyomány szerint a vándorló kézműves inasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba. A Czuczor Gergely utcán sétálva hamarosan elérkezünk a II. János Pál térre, ahol a sok barokk műemlék után a modern építészet egy megosztó alkotását látjuk. A Győri Nemzeti Színházat 1978-ban adták át Déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona. Belvárosi sétánk során megismertük a római kortól folyamatosan fejlődő Győrt, és elérkeztünk a modern korba, napjainkig.

Audi Hungaria Zrt.

Az AUDI HUNGARIA Zrt. Győrben fejleszt és gyárt járműhajtásokat, azaz motorokat az AUDI AG és a Volkswagen Konszern további gyártó vállalatai számára. 2013-ban nyitotta meg a vállalat teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárát, és indult Győrben az új Audi A3 Limousine és az Audi A3 Cabriolet, majd 2014-ben az új Audi TT Coupé és Audi TT Roadster sorozatgyártása, amely modellek teljes egészében az Audi magyarországi gyáregységében készülnek. Az Audi Hungaria 1993-as alapítása óta az ország egyik legnagyobb exportőrévé és az egyik legnagyobb árbevételű vállalatává fejlődött. Az Audi Hungaria egyúttal a térség legnagyobb munkáltatója, közel 13 ezer embert foglalkoztatva, valamint az egyik legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon.

Az Audi Hungaria a múlt évben összesen 1.968.742 erőforrást és 164.817 járművet gyártott Győrben.Az Audi Hungariánál 1994 óta gyártanak motorokat az Audi- és Volkswagen Konszern számára. Azóta a vállalat a világ egyik legnagyobb motorgyárává fejlődött, a munkatársak ez idáig összesen több mint 37 millió erőforrást gyártottak Győrben. Több mint 20 éve készülnek autók Győrben. A járműgyártás 1998-ban az Audi TTmodelljeinek sorozatgyártásával kezdődött az Audi Hungariánál. 2006-ban indult az Audi TT Coupé és az Audi TT Roadster második nemzedékének gyártása Győrben. 2013 júniusától az új Audi A3 Limousine, majd októbertől az új Audi A3 Cabriolet sorozatgyártása is elkezdődött a teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárban. A győri gyárban 2014-ben vette kezdetét az Audi TT Coupé és Roadster harmadik generációjának sorozatgyártása. 2016-ban gördült le az egymilliomodik autó a gyártószalagról, egy catalunya piros Audi TT RS. 2017 októberében gördült le a gyártósorról az 500.000. autó az új járműgyárban, ami egy Audi TT S volt. 2018-ban kezdődött az első győri SUV sorozatgyártása: az Audi Q3 második generációjának első modellje augusztusban gördült le a gyártósorról az Audi Hungariánál. Az új, sportos, második generációs Audi Q3 gyártásához egy 80.000 négyzetméteres, új karosszériaüzem létesült, ahova 700 új robotot telepítettek. Az AUDI HUNGARIA Zrt. 1993 óta fontos tényezője a magyar gazdaság és Győr város fejlődésének. Az Audi Hungaria számára természetes az a szerepvállalás, mely a kulturális és sportesemények támogatásával a város polgárainak életminőségét javítja. Az Audi Hungaria 1997 óta támogatója a Győri Balett társulatának, 2015 óta a Győri Filharmonikus Zenekarnak. Emellett a motor- és járműgyártó különböző kulturális rendezvények megvalósítását is segíti, így például a Pannonhalmi Jazz-teraszt, valamint főtámogatója az évente megrendezésre kerülő Győri Nyárzáró Koncertnek. Az AUDI HUNGARIA Zrt. fontos szereplője Győr sportéletének is. A vállalat 2006 óta a Győri AUDI ETO kézilabdaklub női csapatának névadó főszponzora, valamint az 5.500 néző befogadására alkalmas Audi Aréna Győr névadó partnere. Az Audi Hungaria Látogatói Központja gyárlátogatásra invitálja az érdeklődőket, melynek során megtekinthetik az autógyártás egyes mozzanatait, valamint bepillantást nyerhetnek a motorgyártás rejtelmeibe. Programjaikat hétfőtől péntekig - kivéve ünnepnapok - naponta több alkalommal kínálják látogatóiknak magyar, német és angol nyelven a meghirdetett időpont/nyelv-párosítás szerint.

Mobilis

A győri Mobilis Interaktív Kiállítási Központ Európában is egyedülálló tudományos játszóház. A központ missziója nem kevesebb, mint játékos formában közelebb hozni, megszerettetni a természettudományokat. A Mobilis ezt a küldetését színes, szórakoztató, élvezhető módon teljesíti. A járműgyártás hazai fellegvárában, Győrben, a Mobilis élményszerű lehetőséget nyújt arra, hogy játékosan nézzünk a járműgyártás, a közlekedés, mindezek gyártási, technológiai oldala, valamint a mozgás és az élet mindennapi dolgai és a tudományok összefüggései mögé. A felszabadult játék öröme nem csak a gyermekek kiváltsága! A Mobilisben a látogatók felfedezhetik a hétköznapok rejtelmeit és napjaink legújabb technológiáit. Interaktív kiállító terünkben közel 70 kipróbálható, játékra ösztönző kiállítási eszközt tudnak kipróbálni a látogatók a szélcsatornától a tükörlabirintuson át az áramvonalas karosszériáig. A legnépszerűbb attrakciók közé tartoznak a látványos kísérleti bemutatók, amelyek egy újonnan kialakított, egyetemi auditóriumhoz hasonló térben zajlanak. "Kódolj, építs, fedezd fel!" A MobilITy digitális élményközpont egy olyan kreatív hely, ahol hétköznaponként iskolai osztályok és szombatonként családok, egyéni látogatók (előzetes bejelentkezés alapján) alkothatnak, játszva tanulhatnak, felfedezhetik és kipróbálhatják a legújabb infokommunikációs és digitális eszközöket.

Felhasznált irodalom

Hegedűs Péter - Szabó Zoltán: Vaskakas is talál szelet. Győr-Szol Győri Közszolg. és Vagyongazd., Győr, 2011

Horváth Gábor: Kleiner Győrer Stadtführer. Győr, 1999

https://www.gyorplusz.hu/gyor/ketezer-viragszallal-koszontottek-a-konnyezo-szuzanyat/. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

https://www.mosonmagyarovar.hu/turizmus_es_gazdasag/futura_projekt.html. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.futuramoson.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.hellogyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.mobilis-gyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

www.turizmus.gyor.hu. A letöltés ideje: 2020. 12. 08.

Mellékletek

1.sz. melléklet: A győri Városháza

2.sz. melléklet: Baross út, Győr

3.sz. melléklet: Zsinagóga, Győr

4.sz. melléklet: Bazilika és Püspökvár, Győr

5.sz. melléklet: Bazilika, háttérben a Dunakapu tér, Győr

6.sz. melléklet: Kossuth-híd, Győr

7.sz. melléklet: Széchenyi tér, Mária oszlop és Bencés Rendház, Győr

8.sz. melléklet: Pannonhalmi Bencés Főapátság

9.sz. melléklet: Szent Jakab templom, Lébény

10.sz. melléklet: Szent Jakab templom, Lébény

11.sz. melléklet: Szent Jakab templom, Lébény

12.sz. melléklet: Szent Jakab templom, Lébény

13.sz. melléklet: Templombelső, Szent Jakab templom, Lébény

14.sz. melléklet: A főhajó boltozata, Szent Jakab templom, Lébény

15.sz. melléklet: Szent Jakab Látogatóközpont, Lébény

16.sz. melléklet: Hóvirág Lébényben

17.sz. melléklet: Lébény természeti szépségei